A zalaegerszegi Dísz tér története

A városlakók aggódtak a Tudomány és Technika Háza előtt álló három fa sorsáért, de megnyugtatásként a tervezők elmondták, hogy védett faként mindhárom szerepel a tervrajzon. És hogy a Dísz tér hangulata kellemesebb legyen, a Kossuth utcára merőleges szakaszra is fákat ültetnek majd, írja a Zalai Hírlap korabeli száma.

1982 májusában elkezdődött a Dísz tér végleges kialakítása. Megkezdődött az árokásás, a KÉV, az Édász és a vízmű emberei egyszerre fogtak hozzá a munkához. Az illetékesek megállapodtak abban, hogy a négyzet alakú teret úgynevezett mosott diabáz adalékanyagos, 40x40 centiméteres, 6 centi vastag betonlapokkal fedik. Ezek színe szürkésfehér, illetve szürkésfekete. Az utóbbiakból sávokat építenek be az alapvetően világos lapok közé. Két oldalt zöld sáv szegélyezi a teret, fákkal, apróbb bokrokkal, dísznövényekkel. Előttük egy- és többszemélyes pihenő ülőkéket helyeznek el. A térvilágítást gömb alakú búrákkal oldják meg. Az ünnepélyes avatásra 1982. augusztus 19-én került sor.

A Zalai Hírlap 1984. december 16-ai lapszáma adta hírül, hogy Pelényi Gyula építész és Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész közös tervei alapján elkezdődött a díszkút építése, melyet egy medence övez majd, körülötte pihenőhelyekkel. A Tulipán kútszobrot 1985. május 10-én, Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válásának centenáriumi ünnepsége alkalmából adták át. A bronztulipán megvalósítását mesteremberek is segítették, így Bus Ferenc és Ivanics Gyula ács, Jóna Lajos kőműves, Simon Béla vízvezeték-szerelő, Mészáros József villanyszerelő.