Hetvenéves lett Ludvig Zoltán festőművész

Az ünnepelt, Ludvig Zoltán méltatásainak sorát jó barátja, támogatója Wilheim Gábor kezdte. Aki szerint a 70. születésnap az az alkalom, amikor a Tolna vármegyei csikóstőttősi származású festőművész életútját érdemes tételesen, a gyermekkorának izgalmait felvillantani annak érdekében, hogy a hallgatóság megtudja miből fakad a mindannyiukat lelkesítő alkotásvágy.

Wilheim Gábor ehhez tartotta is magát, vagyis hosszasan beszélt művészbarátja életútjáról, a megismerkedésük pillanatától Ludvig moziban töltött időszakán át a festői korszakaiig. Kezdeményezésére Kanizsán megalakult a Kortárs Művészetpártoló Egyesület, melyet Kendlimajorban a művészeti galéria megalapítása követett. A történetek sorából nem maradhatott ki a bő harminc évvel ezelőtt elindított Ludvig Nemzetközi Művésztelep ötlete és annak folyamatos lendületben tartása sem.

– Van valami az egyéniségedben, ami a legkritikusabb helyzetben is képes huncut humorral összefoglalni a szituáció nonszensz mivoltát – szólt az ünnepelthez. – S, bölcs iránymutatással kiutat mutatni a jövőbe. Csodáljuk, ahogy képes vagy küzdeni kortársaid sikeréért, ahogy a konkurensekből együttműködő barátokat kovácsolsz kohéziós erőddel.

Ezután Kisrécse polgármestere, Tóth Lucia szólt az ünneplőkhöz. Elmondta: Zoltán feleségével, Klárával és gyermekeikkel, unokáival alkot egy egészet a világban.

– Amikor gyerekként személyesen nem ismertem a festőművészt a moziplakátjai nyűgöztek le – mesélte. – Aztán megláttam a festményeit arra gondoltam, ha gazdag leszek, nekem is lesz eredeti Ludvig képem. Felnőttként Kisrécsére sodort az élet és Páli László támogatásával a művésztelep otthonra talált a kis dél-zalai faluban, mely azóta felkerült a világ művészeti térképre is. Zoltán elérte azt, hogy mindannyiunk számára fontos lett a művésztelep és a kortárs művészet.