2022.12.01. 17:30
Történelmi léptékű fejlesztésbe kezdett a Veszprémi Főegyházmegye
Tizennyolc műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített és mintegy 10 ezer négyzetméter szabad terület újul meg a veszprémi várnegyedben. Ehhez hasonló fejlesztés a barokk kor óta, mintegy 250 éve nem volt a történelmi területen.
A Várhegy a magasból. A beruházás során tizennyolc műemléki épület újul meg
Forrás: Nagy Lajos
A Nyugat- és Kelet-Zala – többek között Keszthely, Hévíz, Pacsa és a balatoni térség – hitéletét is szolgáló Veszprémi Főegyházmegye tulajdonában lévő épületek külső és belső felújítása mellett turisztikai látványosságok is készülnek. A fejlesztés egyszerre hitéleti, építészeti, funkcionális, turisztikai és munkahelyteremtő beruházás, amelyet a magyar kormány támogat.
Veszprémi Főegyházmegye az ország egyik legrégibb egyházmegyéje, ugyanakkor Veszprém a legfiatalabb az érseki székhelyek sorában, hiszen csak 1993. május 30-án emelte metropolitai székhellyé boldogemlékű II. János Pál pápa Hungarorum Gens apostoli konstitúciójával
Forrás: Nagy Lajos
A projekt részeként megszüntetik az épületeket érintő, évtizedek óta tartó súlyos vizesedést és sószennyezettséget, ami komoly kárt okozott többek között a Szent Mihály Főszékesegyházban is. A főtemplom megújítása során a tervezők az épület ősiséget sugárzó karakteréhez illeszkedő, hagyományos és egységes belső tér kialakítását tűzték ki célul, és ehhez igazodnak majd az új, színes üvegablakok is.
Ugyancsak ez az apostoli konstitúció határozta meg az egyházmegye mai területét, melyet Veszprém megye, Zala megye mintegy egynegyed része, valamint Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyék néhány települése alkot. Az egyházmegyében 460 ezer ember lakik, ebből mintegy 300 ezer katolikus. Az egyházmegye négy főesperesi, hét esperesi kerületből, valamint 180 plébániából áll, amit jelenleg száznál valamivel több lelkipásztor lát el.
A veszprémi várnegyed felújítása 2025-ig tart, de több épület már 2023-ban, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat idején is látogatható lesz. Erre az időszakra a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egy speciális kiállítással készül: a Work in Progress ’23 programsorozat keretében mutatják be a 2021-től 2025-ig tartó műemlék-helyreállítás folyamatát.
Forrás: Nagy Lajos
„Őseink hite a jövő reménye”, idézte a beruházás kapcsán tartott sajtótájékoztatón dr. Udvardy György veszprémi érsek a Gizella kápolna kőtábláján található feliratot, amelyet 2020-ban a főegyházmegye mottójának választott.
A főegyházmegye főpásztora 2019. augusztus 30-tól dr. Udvardy György érsek, általános helynöke dr. Takáts István, gazdasági helynöke Szabó János, bírósági helynöke Tóth András Sándor. A főegyházmegye védőszentje Szent Anna, társvédőszentje Boldog Gizella.
– A vár megújításának forrása egyértelműen az egyház apostoli küldetéséből fakad – emelte ki a főpásztor. – Elsőként tehát azt kellett megfogalmazni, hogy ez a cél, az örömhír terjesztése miként teljesíthető a legjobban a ma adottságai között. Az egyház él, jelen van a mindennapokban, meg szeretné mutatni tanítását, kultúráját és azt is, hogyan képzeli el a jövőt.
A veszprémi várnegyed megújítása 10 hónapja tart, a projekten jelenleg 450 ember dolgozik. A kivitelezők eddig több mint 15 ezer négyzetméter állványzatot építettek fel, és naponta mintegy 70 tonna anyagot építenek be.
Korábbi cikkeink a témában:
