Béri Balogh Ádámot méltatták a Rákóczi-szabadságharc ütközetének évfordulóján

Elsőként Kaczor Zsolt polgármester mondott köszöntőt, majd a csata történeti kutatásokra épülő felelevenítésével folytatta beszédét, kiemelve a hősies helytállást, az ütközet stratégiai fontosságát és alapvető befolyását a szabadságharc további folyamatára. Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke szintén a szabadságharc nemzetünk sorsára kiható következményeiről szólt.
A Zalai Magyar Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezete képviseletében Paál István elnök – aki jelentős számú egyesületi taggal közösen vett részt az ünnepségen – az 1703 és 1711 közötti szabadságharc előzményeiről, annak nemzetközi összefüggéseiről, II. Rákóczi Ferenc vezérlő nagyfejedelem  áldozatvállalásáról, illetve a béke reményét kínáló, közép-európai konföderációs elképzeléseinek meghiúsulásáról is szólt. Hangsúlyozta: a magyar történelemben  egyedülálló, hogy vesztes háborúnk ellenére ilyen előnyös béke köttetett, mint 1711. április 30-án Szatmárnémetiben. Ez a béke rendezte nemcsak az idegenek által elrabolt magyar birtokok visszaadását, de a teljes személyi amnesztia mellett az ország és polgárainak jogi státusát a török idők előtti  állapotra állította vissza.
A Vas Vármegyei  Magyar Nemzeti Szövetség elnöke, Tatár József beszédében Rákóczi leghűségesebb brigadérosának, Béri Balogh Ádámnak életéről, hősies és sikeres harcairól szólt, kiemelve a Győrvárnál és a Szekszárd melletti Kölesdnél 1708. szeptember 2-án elért győzelmeit, s utalva arra, hogy mindkettő egy osztrák-szláv katonai egyesülés meghiúsítását eredményezte. Arról is szólt, hogy Rákóczi törekvései ellenére 1711. február 6-án Béri Baloghot Budán a császáriak kivégezték.
A beszédek után koszorúzás és mécsegyújtás következett, illetve tábortűz gyúlt, majd Béri Balogh Ádám kedvenc nótáját is elénekelték a résztvevők.