Takaró Mihály: Az igazságra ráhordott szennyet, tagadó szándékot mindig elsöpri az igaz ítélet vihara

A Fehér ember-szobornál Nagy Bálint beruházási államtitkár, országgyűlési képviselő azt mondta, „minden nép életében vannak kitüntetett történelmi pillanatok: a kivívott, megtapasztalt szabadság mámorító napjai. Ilyen volt az évszázad legfényesebb pillanata: 1956. október 23-a, a magyar forradalom kezdete”, amely kiemelte a magyar népet a rabbá tett nemzetek közül, s bevilágította a huszadik századot.

– Volt egy pillanat az egyetemes történelemben, amikor Magyarország erkölcsi és politikai példát mutatott a világnak – folytatta a politikus. – A huszadik században csak rövid időszakokra adatott meg a magyar népnek, hogy szabadságban éljen, 1956 októbere azonban visszaadta a méltóságát. Azt mutatta meg, hogy egy ország, ha talpra áll önmaga védelmében, ha közösnek érzi a haza ügyét, képes felülemelkedni minden megosztó érdeken, nemzetté válik, és példát tud mutatni az egész világnak. Mi békés nemzet vagyunk. Nem akarunk mást, mint békében és nyugodt fejlődésben élni, jövőt építeni a múlt hagyományai mentén.

Nagy Bálint leszögezte: ahogy 1956-ban, úgy 2022-ben is felismertük azt, hogy a mi békénkhez, életünkhöz szuverenitásra van szükségünk, hisz „nem mondhatja meg helyettünk más, hogyan és kikkel éljünk, mit tegyünk és mit gondoljunk. Épp elég volt ebből a kommunizmus 40 éve, amikor központi nyomásra, diktatórikus eszközökkel kényszerítették ki a magyarokból azt, hogy mit gondoljanak Istenről, hazáról, családról”.

A politikus figyelmeztetett: ma már nem kellenek tankok ahhoz, hogy külföldi erők tapossák el a magyar demokráciát, elég egy bankszámlaszám, ahová „lehet utalni a dollármilliókat, amelyekből kormányellenes tüntetéseket lehet szervezni, médiát lehet működtetni, de mindenekelőtt meg lehet próbálni egy választást befolyásolni”.

– Tanulnunk kell Mindszenty bíboros állhatatosságából, aki soha nem engedett az elveiből, egyházi vezetőként mindig a krisztusi szeretetet és feladatot tartotta elsődlegesnek – emelte ki Nagy Bálint. – Nekünk is a magyar nemzeti érdekeket, az ország békéjét és fejlődését kell megvédenünk mindenek felett. Nem lehetünk bábok idegen hatalmak kezében, éppen ezért kell hallatnunk a hangunkat és kimondani azt, amit gondolunk szankciópolitikáról, gazdasági és energiaválságról, békéről és háborúról.

Manninger Jenő, Keszthely polgármestere beszédében felidézte ’56 helyi történéseit, kijelentve: az az október a hősök ideje volt, akik Magyarországot világszerte elismertté, a szabadságért való küzdelem szimbólumává tették.

– Keszthelyen is fiatalok, munkások, egyetemi oktatók gondolkodtak s cselekedtek közösen, több mint háromszázan jelentkeztek a Nemzetőrségbe, s mentek sokan Budapestre is harcolni – fogalmazott a politikus. – A szovjet túlerő elől a rezi erdőbe húzódtak vissza harcolni, és december 11-12-én még sztrájkot is szerveztek, tiltakozva a megszálló csapatok ellen. Az ’56-osok mind a szabadságért harcoltak, ami akkor nem az önmegvalósítást, az egyén korlátlan szabadságát jelentette, hanem a nemzetét és a közösségét.

Takaró Mihály irodalomtörténész, a keszthelyi megemlékezésen közreműködő Budapest-pesterzsébeti református egyházközség kórusának karnagya ünnepi beszédében arról is szólt, keveset írtak rólunk a nagy népek történelemkönyviben, „de ez a kevés mindig a szabadságért folytatott küzdelmeinkről szólt”, Rákóczitól 1848-on át ’56-ig.

– Ma, amikor még mindig sokan próbálják relativizálni, sőt: egyenesen átfesteni 1956-ot, bátran bízzuk ítéletünket a szabad világ akkori elfogulatlan és objektív véleményére – szögezte le a tudós, hozzátéve, mindenki tudta Amerikában, Ázsiában, Európa akkori szabad és rab részein, hogy kik azok, akik a szabadságért harcolnak, és kik e nemzet árulói. Az egész világ nem tévedhetett. Ítéletük egyhangú volt, amelynek a legfőbb tanulsága, hogy rövidtávon győzhet ugyan a hazugság, ám az igazságra ráhordott minden szennyet, tagadó szándékot elsöpri az igaz ítélet vihara.

Takaró Mihály szerint a Szentírásban is szereplő „igazság és szabadság” fogalma 1956-ban örökre összekapcsolódott.

– Ma Európában végveszélybe került ez a két legfontosabb értékünk. Orwelli, fordított értékrendű világot kezdünk élni, ahol notórius hazugok tanítanak az igazságról. És a rend, a jog arra feljogosított védelmezői tiporják lábbal a rendet és a jogot. Ma Magyarország gyakran magányosan küzd az értékvesztett, úttévesztett Európa egyre félelmetesebb dzsungelében. S ha nem tanítjuk meg gyermekeinket arra, hogy mi az igazság, a szabadság, a haza és a föld, akkor könnyen lehet, hogy őseink tisztelt értékei nekik majd csupán unalmas múzeumi relikviák lesznek csupán. Ezért kell megismerni az igazságot, mert annak kimondása nélkül nem létezik szabadság – hangsúlyozta a Takaró Mihály, aki szerint „1956 figyelmeztet is. Mindig újratermelődnek azok a helyzetek, amelyek nemzetünket veszélyeztetik”.

A szónok kijelentette: a XXI. század magyar megújulásának hajnalán vagyunk, s az országot újra támadások érik, „nagyrészt kívülről, mindazoktól, akiknek nem tetszik, hogy szabadok, függetlenek, saját sorunkat magunk alakítani akaró nemzet kívánunk lenni. És persze most is megtalálják ezek az erők az itthoni kollaboránsokat, akik e globalizált világban szórják a mocskukat Magyarországra, a mi drága és szent hazánkra. Pénzért, befolyásért, gyűlöletből vagy pusztán bosszúból, mert nem kellettek népünknek”.

Takaró Mihály azt is mondta, 2010 óta újra szabadságharcot vívunk, ám nem vérrel és puskával a kezünkben, hanem emelt fővel, érvekkel, igazságunk fegyvereivel, hiszen ahogyan több mint ezer éve, úgy ma sem akarunk rab nemzet és gyarmat lenni. „És aki így gondolja, az méltó egyedül 1956 örökségére’ – zárta beszédét az irodalomtörténész, aki legvégül ekképpen biztatott: „éljen Magyarország, éljen a haza!”.

A megemlékezés végén a Vajda János Gimnázium 10/a osztályos tanulói idézték meg 1956-ot ünnepi műsorukkal.