Állami segítség nélkül az önkormányzatok nem tudják kezelni az energiaválságot

Az elmúlt években a legtöbb fejtörést talán a víziközmű-társaságok működtetése okozta az önkormányzatok számára. Ezen a területen öt állami és 39 önkormányzati cég tevékenykedik, utóbbiak nem kaptak központi költségvetési támogatást az évről évre növekvő működési veszteségeik kompenzálására.

A rezsivédelem jegyében az ár nem változhatott, miközben minden költség emelkedett. Nőttek a bérek, az anyagárak, az ideiglenesen bevezetett vezetékadó pedig megmaradt, sorolta bevezetésképpen a TÖOSZ főtitkára.

– Veszteségessé váltak, és napjainkra a csőd szélére kerültek néhány kivételével – jellemezte a helyzetet a 3155 település több mint felét tagjai között tudó szövetség főtitkára. – Tavaly még azt javasolta a TÖOSZ, hogy aki tudja, tartsa meg víziközmű cégét, mert közösségi vagyon, és az legyen helyben. A központi szabályozás miatt alakult ki ez az állapot, és most az állam felajánlotta, hogy ingyen átveszi ezeket a cégeket abban az esetben, ha az adott víziközmű-szolgáltató cégnél minden önkormányzat úgy nyilatkozik, hogy átadja cégbeli tulajdonrészét az államnak. A szaktárca az átadás koordinálására, technikai lebonyolítására a Magyar Víziközmű Szövetséget kérte fel, amelynek tagja az összes állami és önkormányzati szolgáltató. Így az átadás költségét is közvetve a tulajdonos önkormányzatok fizetik meg. A 39 cég fele várhatóan átkerül az államhoz, a többi próbál tovább vegetálni. Ezzel kapcsolatban Schmidt Jenő, a szövetség elnöke minap levelet írt a polgármestereknek és már ő is az átadást javasolta. Emellett reményét fejezte ki, hogy azt követően ezek az eszközök továbbra is közösségi tulajdonban maradnak, és a települések nem lesznek kiszolgáltatva a profit mindenhatóságának. Nos, eddig ez volt a komoly probléma, de ezen immár túlmutat az energiaválság – tért át a másik területre dr. Gyergyák Ferenc. – Nem csak arról van szó, hogy az önkormányzatok az eddigihez képest 5-10-szeres árról kapnak ajánlatot áramra, gázra, ha egyáltalán szóba állnak velük, mert a szolgáltatók egy része erre sem hajlandó, olyan bizonytalan a helyzet. Emiatt a kistelepülések kénytelenek szűkíteni, megszüntetni a nem alapvető szolgáltatásokat. Csökkentik a közvilágítást, bezárnak intézményeket és sorolhatnám. A járvány alatt a települések hol központi segítséggel, hol anélkül, de megoldották a helyzetet, most azonban az állam beavatkozása nélkül ez kezelhetetlenné válik. Az önkormányzat az állam által ráruházott kötelezően ellátandó közszolgáltatásokat biztosítja, de úgy nem tudja, ha nincs rá pénze. A térítési díjakat viszont nem lehet olyan mértékben emelni, mint amit az elszabaduló árak indokolnak, mert az emberek nem tudják kifizetni – mondta dr. Gyergyák Ferenc.

A rezsicsökkentés éveiben az alacsony árak miatt sem az önkormányzatok, sem a lakosság nem kapott megfelelő ösztönzést az energiahatékony beruházásra, a korszerűsítésre, a gazdasági szempontból racionális döntésekre. – Szövetségünk már évekkel ezelőtt azt javasolta az önkormányzatoknak, hogy csak fenntartható beruházásokra költsenek. Lehet persze uszodát építeni, de az sose térül meg, és még a működtetési költségeit sem termeli ki – említett példát.

Nos, ennek árát kell most megfizetni. Véleménye szerint gyors, átmeneti segítség lenne az áfa csökkentése, ám az állam ezen túlmenően is köteles lenne segítséget nyújtani, azonban félő, nincs abban a helyzetben.

– Ezért is lenne létfontosságú, hogy az ország megkapja az uniós helyreállítási alapból a támogatást – tette hozzá végezetül a főtitkár.