Átadták a megújult Korona Szalont – Újabb közösségi és kulturális helyszín a belvárosban

A felújított és új funkciókkal bővített épület állaga a 2010-es évek elejére rendkívül leromlott, az önkormányzat saját forrásból nem tudta volna megmenti azt, így a Modern Városok Program keretében 550 millió forintból valósult meg a városrehabilitációs beruházás. A Korona Szalon felújítását helyi vállalkozások végezték, a terveket a Domoplan Kft. készítette, a műszaki ellenőr a Zalaber Kft., a kivitelező pedig a BMT Mérnöki Zrt. volt.

A Modern Városok Programnak köszönhetően szépülhettek meg az egykori, mára leromlott épületek, így a ma Kormányablakként működő Zóna étterem, a botfai Erdődy-Hüvös kastély, a Kvártélyház, a levéltár, a Mária Magdolna Plébánia, a nagytemplom, a Göcseji Múzeum – sorolta az ünnepélyes átadón Balaicz Zoltán polgármester. A tervek szerint a belváros modernizálása a szomszédos épülettel és az utca másik oldalán található, az 1910-ben épült helyőrségi tiszti klubbal folytatódik. Azt követően a nagytemplommal szembeni régi városháza, a csácsi kastély és az egykori Mérlegház újulhat meg.

A Korona Szalon a Keresztury Dezső Városi és Művelődési Központ tagintézményeként működik, ahol kulturális és közösségi programokat szerveznek. Szeptember 10-én avatják fel például azt a hangversenyzongorát, amit 13 millió forintos állami támogatásból vásárolnak a közeljövőben.

A hivatalos átadó szó szerint felért egy időutazással. Az emeletre érkezőket a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület fogadta, a több méter belmagasságú teremben – ahol egykor a KISZÖV Táncegyüttes próbált évtizedeken át - a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar tagjai a 19-20. század polgári mulatságait idéző komolyzenei műveket (Mozart, Händel, Weiner Leo) játszottak.

Az egykori társadalmi élet korabeli híradásokból vett szemelvényeit dr. Besenczi Árpád Jászai-díjas színművész, színházigazgató tolmácsolta. A Zalamegye újság cikkeit idézve a résztvevők megtudhatták, hogy 1896. október elején a Korona szálló emeleti helyiségében népes értekezletet, választókerületi gyűlést tartottak, ami után a szálló messze földön híres konyhájának remekeit fogyasztották. 1897 júliusában a vármegye és megyszékhely gyűlése emlékezett meg az akkor 100 éves keszthelyi Georgikon alapítójára, Festetics Györgyre, 1935-ben pedig a Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör tartotta évi rendes közgyűlését.

Balaicz Zoltán polgármester a szálló történetét ismertette, amit 1858-ban emeltek az utcafronton. Akkor még az Arany Bárány Szálló nem létezett, így 1894-ig ennek az épületnek nagyterme volt a városi rendezvények, bálok helyszíne. Itt alakult meg a Zalaegerszegi Polgári Szalon, így a szállót is átkeresztelték. Egy 1896-os újsághirdetésből megtudhatjuk, hogy a földszinten étterem, kocsma, az első emeleten kávéházi- és teketerem, kettő vendégszoba, míg a második emeleten nyolc vendégszoba kapott helyet. Az új bérlő, Domokos Ignác még abban az évbenátalakította, felújította az épületet. A szállót 1945-ben államosították,a berendezéseit leegyszerűsítették. 

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos elmondta, hogy minden időben fontosak a közösséget szolgáló beruházások, legyen szó a parlament vagy a helyi színház építéséről. Akkor is fejleszteni kell, amikor sokan ellenzik azt. Az építkezéseket a járvány vagy a mellettünk folyó háború idején is folytatni kell. Zalaegerszeg egyszerre az innováció városa, s a múlt örökségeinek örzője, mondta a politikus.