Hévíz vásárterére főként magyarok érkeznek, de hallani cseh, lengyel és német szót is

„Nem tudom, honnan jöttek, miután orosz nyelvű turisták gyakorlatilag nincsenek, de tele van a piac, gyakorlatilag fullon működünk ismét”, mondta elégedettséggel a hangjában nagyszombaton dél körül Benkő Lajos. A vásártér vezetője szerint főként magyarok vásároltak az ünnepet megelőző napokban, de cseh, lengyel és német szót is lehetett hallani. 
 

A piacon idéntől ismét tematikus napokat szerveznek, hogy a vásárlás lehetősége mellett programokat is kínáljanak az oda érkezőknek, akik húsvét előtt a tojásfestéssel és a világörökség részeként számon tartott felvidéki tojásírással ismerkedhettek meg, amelyet korábban a Duna TV is bemutatott. A film egyik szereplője, a régebben Debrecenben élő Kovács Zoltánné népi iparművész ma már Keszthely lakója s a hévízi piac árusa. 
 

– Kifújt tojásokkal dolgozom, a díszítésükhöz pedig hét különböző technikát használok – mondta lapunknak a szakember. – Negyven éve citerázom, s népművészeti vásárokon előbb a csuhébaba, utána pedig a hímes tojás készítését tanultam meg: előbbit 20, utóbbit immár 10 éve művelem. Számomra nagyon nagy boldogság, hogy ennek a régi magyar hagyománynak még mindig van „élete”, hiszen sokan idejönnek, érdeklődnek, sőt, többen felidézik gyerekkoruk húsvéti emlékeit is. 
 

Kovács Zoltánné hozzátette: a hímes tojás hajdanán szerelmi ajándékul is szolgált, éppen ezért a lányok nagy gonddal készítették a kiválasztott fiúnak. 
 

A szomszédos standon Mármarosi Mária népi iparművész ajtódíszeket, szalmavirágokat és zalai piros tojásokat is kínált – mert itt így hívták a húsvét egyik ékességét, s nem hímesnek. 
 

– Fontosak a tojásfestésnél azok a motívumok, amikkel az emberek a természetben, a kertjükben találkoznak. Ilyen például a gereblyés – vagy zalaiasan gráblás – díszítés, de ebbe a sorba tartoznak a virágos, főként tulipános minták is – mutatta Mármarosi Mária. 
 

A piacon a népművészeti kincsek mellett bőséggel volt füstölt sonka, húsáru, tojás, primőr zöldség, sőt, hazai eper is. 
 

– Rendkívül nagy a forgalom – vette vissza a szót Benkő Lajos. – Az emberek végre rájöttek, hogy más az a sonka, amit a piacon a termelők kínálnak, és más az átlagos bolti, amit megtöltenek 40 százalék ízesített folyadékkal, amiből ugyan 20 százalék kifolyik, de 20 benne marad. Persze, ez nem szabálytalan, az élelmiszertörvény megengedi, de nem mindegy, hogy a vásárló vizet is kap a pénzéért, vagy színtiszta húst. 
 

A piac vezetője elmondta, az áremelkedés kis mértékben a piacon is érzékelhető, de szerinte ez korántsem olyan mértékű, mint a multiknál. 
 

Újdonság, hogy befejeződött a vásártér felújítása, elkészült a fedett rész, ahová hamarosan lángosos, büfés, füstölt kacsát s libát kínáló termelő és pék költözik, illetve előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy zöldségessel is – sorolta Benkő Lajos, hozzátéve: ismét a „nyári nyitva tartás” szerint üzemelnek, tehát a csütörtök délután és a szombat délelőtt mellett most már kedden délelőtt is várják a vásárlókat – egészen december 31-ig. 
 

– Szeretnénk egész évben ilyen forgalmat produkálni, mint most – szögezte le a piac vezetője. – A bevételre nemcsak a termelőknek, hanem nekünk is szükségünk van, mert akad még tennivalónk. A régiségeseknek például szeretnénk kialakítani fedett elárusítóhelyeket a korábbi nagy sátor helyett, s tervbe vettük, hogy megcsináltatjuk a kerítést, korszerűsítjük a raktárt és feltöltjük kaviccsal a hátsó parkolót. Mindehhez a mostanihoz hasonló forgalom szükséges az év további részében.