Új templomok a Mura mentén 2. rész: A tótszerdahelyi Jézus Szíve templom a Mura menti horvátság katedrálisa lett

Ahogy elkészült a molnári templom, felszentelése másnapján elkezdődött a tótszerdahelyi templom megvalósítása is. Erről így számolt be a Zalai Hírlap: 1991. október 29-én: „Harmadszor rugaszkodik neki a nagy feladatnak az 1430 lelket számláló közösség. Egyszer már nekiláttak, az anyag is megvolt, csak közbe szólt a háború és a hozzávalót széthordták. Később újra nekiveselkedtek, gyűlt is pénz, de három község tart fenn egy plébániát és a forintokból Molnáriban emelkedett templom: tavaly szentelték fel. Nincs pontos költségvetésünk - mondja Tislér István polgármester, aki röviden szólt az előzményekről is - úgy számolom, körülbelül 30 millió kell hozzá. Az egészet a falu adja össze, no meg pályázatot nyújtottunk be a szombathelyi püspökséghez. Onnan is várunk némi támogatást. És akiket itt lát, mindenki fizetség nélkül szorgoskodik. A terveket a harangtornyos, kupolával fedett közös térű templomhoz Káldi Gyula és Deák Zoltán készítette. Szeretnénk a templomot Jézus szíve ünnepére felszentelni.” 

Visszatérve a polgármester említette első „nekirugaszkodáshoz” Tótszerdahelyen 1930-tól van plébánia. Zala Vármegye közgyűlése 1938 szeptemberében foglalkozott a tótszerdahelyi templomépítés támogatásával. A közgyűlés határozatban terjesztette fel a belügyminiszterhez, hogy a templomépítés segítését jóváhagyásban részesítse. Indoklásul az alábbiakat hozta fel: „Tótszerdahely közvetlenül a trianoni határ mentén fekszik, így a határ menti magyarosodó horvátokról van szó, akiknek megsegítése, templomhoz jutása nemcsak egyházi, hanem nemzeti érdek is. Ezek a horvát anyanyelvű hívek látják azt, hogy a határon túl erősen építkeznek a jugoszlávok, ő nekik pedig még templomuk sincs.”

A falu korábbi történetéről, nemzetiségi és egyháztörténetéről szólva, „szerdahely” néven – valószínűleg szerdai napon tartott vásárairól - 1370-ben említik először a települést, amit 1697-től hívnak Tótszerdahelynek. A portyázó törökök többször is elpusztították Szerdahelyt, 1690-ben a Kanizsa felszabadítására gyülekező hadak égették fel. A horvát családok a 18. században települtek a térségbe. 

Egyházi főhatóságát tekintve a terület a zágrábi püspökség fennhatósága alá tartozott az 1777-ben megalapított szombathelyi egyházmegyéig, a térség településeit ekkor magyar egyházmegyékhez csatolták. Ekkortól indult meg a horvát nyelv kiszorítása a templomból… 

1993. október 2-án, szombaton így számolt be lapunk a templom felszenteléséről: „Katedrálishoz hasonlítják a hívek a Tótszerdahelyen felszentelt új templomot mérete és szépsége miatt. A Jézus Szíve templom két és fél év alatt épült fel, az itt élők jelentős anyagi áldozatvállalásával. Harangozó Vilmos plébános nevéhez öt esztendő leforgása alatt már két templom is fűződik… Az új templomot dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspök szentelte fel közel háromezer hívő jelenlétében. Az ünnepségre sokan jöttek el a horvátországi Goricsanból és népviseletbe öltözve, dallal köszöntötték Szerdahely népét. A szlovéniai Lendváról is érkeztek vendégek csakúgy, mint Ausztriából. A szentbeszédek magyar és horvát nyelven hangzottak el. Az impozáns szerdahelyi templom belseje centrális elrendezésű: az oltár majdnem középen helyezkedik el és a kupolaablakon át kap megvilágítást. A tetőzetet kétoldalt Köblitz Birgit nagymarosi művész színesüveg-ablakai díszítik. A belső környezethez harmonikusan illeszkedik a Jézus Szíve szobor, valamint Keresztelő Szent János és a Madonna szobrai, melyek Törley Mária budapesti szobrászművész alkotásai. A márvány és a fa kellemes összhangja nem csak a tetőszerkezeten és a belső lambériákádon, hanem a szentélyrészen is megmutatkozik. A fehérmárvány padlózat a téli hónapokban adja át gyorsan a meleget, amit padlófűtéssel nyer az épület.” 

A templom átadására kultúrtörténeti ritkasággal is gazdagodott a hét zalai horvát település, amelyről így szólt lapunkban Harangozó Vilmos: „Fontosnak tartottam a káj-horvát nyelvű imakönyv szerkesztését és kiadását, mert az itt élők korábban kevés evangélium közben gyakorolták anyanyelvüket. Hatvan esztendő után én vagyok Szerdahelyen az első horvát származású pap. Ez a káj-horvát imakönyv helyi és környékbeli imádságokat, énekeket tartalmaz, melyeket mind a hét községben próbálunk majd tanítani. Az imakönyvet Pécsett nyomták, címe: Rúzsa Nebeszka - Égi virág.”

A most 77 esztendős, nyugalmazott esperesplébános, Harangozó Vilmos így emlékezik vissza a gyönyörű templom születésére:

- A tótszerdahelyi templom belsejének elképzelése Izraelben, a názáreti bazilikában fogant meg bennem, pedig, hol volt még akkor, hogy ez itt fog felépülni. Egy nyolcszögletű belső terü templomot terveztünk közepén az oltárral, ahonnan, mint a kör sugarai nyílik ki a belső tér. Ezt, ahogy ígértük, a molnári templom felszentelésének másnapján elkezdtük megvalósítani. A telken, ahova a templom került, egy kápolna sem fért el, ezért a szomszédban lakó idős néni portájára is szükség volt, akit a fiával sikerült elköltöztetni, amit ma is köszönünk, hiszen a tótszerdahelyi templom a horvátok katedrálisa lett… 

Marton István plébános irányítja ma a plébániát, sok időt tölt a templomban: 

- Hát igen! Régi igazságot kell ezeknél az épületeknél is kimondani: könnyű egy templomot megtervezni, megrajzolni, megépíteni, de arra is kell gondolni, hogy ezeket fönn is kell tartani! Tehát, ha minél egyszerűbb, akkor a kivitelezés is szakszerűbb és a tatarozás, fenntartás is könnyebb. Hogy mibe kerülnek ezek az épületek a plébániának, az havonta felér a plébánosnak egy-egy  Covid/19 támadással! Tótszerdahely templománál a tetőzet negyedét sikerült pályázati pénzből kijavítani, csak ez 14 millió forintba került! Az idén megyünk tovább a rengeteg faszerkezet lekezelésében, a beázások megszüntetésében, szintén pályázati támogatással… Ez a katedrális úgy 20-30 ezres lakótelepre való épület! Az itteni katolikusok száma a 2011-es KSH adatok szerint 879. Elgondolkoztató?! A keresztény ember a remény embere. Ebben a töretlen reménységben összefogva, egymást erősítve megyünk tovább!

Havasi Viktória polgármester a templom turisztikai vonzásáról is szól:

- Biztosan kijelenthetjük, hogy templomunk településünk éke, egyik központi és meghatározó épülete, egyúttal a helyi horvátság összefogásának szép jelképe. Számos alkalommal érkeztek célzottan csoportok, vagy átutazók, akik megcsodálták templomunkat. Ilyen alkalmakkor plébánosunk vezeti körbe az érdeklődőket, részletes és pontos információkkal, helytörténeti kiegészítésekkel tölti meg a szem számára oly gyönyörű látványt. A Mura menti horvátság erős hitéleti létéhez nem fér kétség, nincs ez másként Tótszerdahelyen sem, melynek szép példája a tótszerdahelyi Jézus Szíve templom.