A szakmában nincs köntörfalazás: a kanizsai dr. Németh Györgyivel beszélgettünk

– A szakmámat ügyvéd édesapám választotta – gyermekkorom óta a dolgot úgy kezelte, hogy „Gyurika ügyvéd lesz” – mondja az ügyvédnő. – „Gyurika” én lennék – és hűen a névhez bizony kemény, fiús nevelésben is részesített. Nem gondoltam, hogy ez is majd a javamra válik, és hogy aztán hithű szakmai szeretet lesz belőle. Sajnos édesapám doktorrá avatásomat korai halála okán nem érhette meg, viszont jelen volt kétéves Csilla leányom, aki örömömre az egyetemi évek alatt született. A jogi diploma megszerzését követően visszatértem Nagykanizsára, és épp abban az ügyvédi munkaközösségben lettem ügyvédjelölt, melyet 1975-ös haláláig édesapám vezetett. A szakvizsga után az önálló ügyvédi tevékenységet is itt kezdtem el – ismeretében persze annak, hogy az ügyvédi szolgálatom behálózta és behálózza Magyarország egész területét. 

Dr. Németh Györgyi a büntető szakvizsgájáról is elárult egy emlékezetes történetet. Tudni kell, hogy a szakvizsgák komoly próbatételei az ügyvéddé válásnak. 

– A szakvizsgabiztottság előtt mondom folyamatosan a tételemet, éppen levegőt vettem, amikor is megszólaltak: tessék még beszélni. Nos, ilyenkor még van mondanivaló az ember tarsolyában, tehát folytattam. De még egyszer kaptam egy ilyen felhívást: tessék még beszélni. Akkor azért már vert a hideg veríték. Majd amikor kihirdették, hogy a szakvizsgát kiváló eredménnyel tettem le, akkor az elnök úr bevallotta, azért kértek többször a beszédem folytatására, mert olyan jó volt hallgatni, hogy zalai lányként a szép magyar nyelvünk fület gyönyörködtető nyílt „e” és zárt „e” váltakozó hangjait használom. 

Hozzátette: a szóra, a fogalmazásra, a szép beszédre a mai napig nagy hangsúlyt és figyelmet fordít, tisztelettel és szeretettel emlékezve gimnáziumi tanárára, Harkány Laci bácsira, akinek ékesszólása, igényes, pontos hangsúlyozása, művészien választékos fogalmazása és szófordulatai a mai napig minták előtte. Ha bizonytalan volt valamely szó vagy szófordulat helyes használatában, mindig Laci bácsihoz fordult tanácsért, és persze válaszának helyességére mérget lehetett venni. Erről is van egy sztorija: egyszer egy perirat szerkesztése során valami mondatszerkezeti bizonytalanság előtt állt, fogta és felhívta Laci bácsit, aki felvette ugyan a telefont, de olyan álmos volt a hangja. – Megijedve kérdeztem, csak nem aludtál? Erre ő: de éjjel fél 12 van angyalom! Amikor belemerültem egy írásbeli munkába, bizony kimaradt az időérzékelésem. Borzasztóan szégyelltem magamat, de a kérdést feltehettem, és kifogástalan választ kaptam. 

A szülei a szorgalom, a tisztesség, az alázat felelősségét örökítették rá, tőlük is és a tanáraitól is a pontos, az alapos, a kitartó munkavégzést tanulta és tartja. S, hogy miként indult és alakult a szakmai életútja? 

– Kisvárosi ügyvédként az ember kezdetben nem válogat – folytatta. – A polgári jogot, a családjogot a kezdetektől szerettem, de az egyetemen szívesen foglalkoztam a büntetőjoggal is. A Nagykanizsa határközeliségéből adódó elkövetési lehetőségek miatt korábban sokat eljártam embercsempészéssel kapcsolatos büntetőügyekben. Később csak ritkán és nagyobb volumenű ügyeket vállaltam. Büszke vagyok egy országosan is ritka védői eredményemre. Egy emberöléssel vádolt ügyfelemet a dabasi bíróság a védőbeszédem után első fokon felmentette, a felmentés tényét az ügyész tudomásul vette, így az első fokon jogerőre emelkedett. Aki egy kicsit is jártas a vád-védelem-ítélkezés viszonylatában, az tudhatja, hogy ez azért nagyon ritka. De a szakmai főprofilom idővel a polgári jog, kiemelten a családjog lett, meg is szerettem ezt a jogterületet. Büntető védelmet ma már csak ritkán vállalok el. A sikerorientáltságom az évekkel nem szelídült és ez nagyon jó hajtóerő a minél alaposabb, precízebb munkához. A mai napig megdobogtatja a szívemet látva, hogy már a tárgyalóterem előtt is, és a tárgyaláson is az ügyfélnek milyen fontos a személyem biztonsága. Majd egy kihirdetett ítélet után a megelégedett mosoly, – ezért érdemes a hivatásomat követni. 

Az ügyvédnő kifejtette: a családjog szolgálatában jól tudja hasznosítani a pszichológusi vénáját is, persze a szakmai ismereteket, a megbízhatóságot, a foglalkozási rátermettséget semmi nem pótolja. Felelősen és felelősséggel csak úgy tud – az igazságszolgáltatás, jogszolgáltatás, a jogszabályok és a szakma szolgálatában állni, hogy évtizedek óta és ez idő szerint is rendszeresen szerepel szakmai konferenciákon, továbbképzéseken. Kifejezetten üdvözölte az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel bevezetett kötelező továbbképzés elvárását. A szakma megméri az embert. Meghívásra vett részt 1996 és 1997-ben egy nemzetközi emberi jogi szakképzésen, aminek elvégzése után kiváló eredménnyel tette le a vizsgát. Tanulmányúton, 2001-ben Strasbourgban járt az Emberi Jogi Bíróságon. Az országban az elsők között válogatták be az Igazságügyi Minisztériumnál akkor megalakult Roma Anti­diszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat tagjai közé, ahol az annak fennállása alatti évtizedben mindvégig dolgozott. 

– Szakmai hittel vallom, miszerint a családjogra különösen rávetül az emberi jog – lendült bele újra. – Mindezek a tanulmányok a mai napig segítik a gyakorlati munkámat. A siker következmény. Főként segít a 2008-ban végzett mediációs képzésem, ennek alapján közvetítői tevékenység folytatására is jogosulttá váltam. A tudás és a gyakorlat fokozta a családjogban elsődlegesen a gyermek érdekét, valamint a felek érdekét szolgáló megállapodásra törekvéseimet. Kiváltképpen fontos lesz ez a Polgári Törvénykönyv 2022. január 1-jén hatályba lépett módosításához. 

Csak kicsit lassít a mondandóján, s szinte azonnal rátérünk a közéleti szerepvállalására. 

– Sok minden belefért ezekbe az évtizedekbe – mondta. – Magamról azt gondolom: társadalmi szívügyes vagyok. Közéleti szerepet töltöttem be már az óvodában is. A teljesség igénye nélkül néhány említés: a jogászi közélet sűrűjébe mindjárt az egyetem elvégzése után csöppentem bele Nagykanizsán. Édesapám haláláig vezéregyénisége volt a csáktornyai-muraközi jogászokkal tartott nemzetközi jogászkapcsolatnak, ennek váltam folytatójává, majd 27 éven át egyik vezetőjeként tevékenykedtem, később vezetője lettem a kanizsai jogászi közéletnek. Létrehoztam a Magyar Jogász Egylet kanizsai helyi csoportját, elnökségéről 2004-ben mondtam le, sajnos ezzel megszűnt a kanizsai–muraközi történelmi értékkel bíró nemzetközi jogászkapcsolat. Második ciklusomat töltöm a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat képviselőjeként. 

Alapító tagja vagyok a Magyar Ügyvédnők Egyesületének, 2010-ben polgármesterjelölt voltam Nagykanizsán. Több éven keresztül tartottam jogi szakmai előadásokat, végeztem oktatásokat, s 2002-ben felkérésre a „Jog, Állam, Gazdaság” egyetemi jegyzetet lektoráltam. Már második évtizede elnökként számít a munkámra a Zala Megyei Ügyvédi Kamara Etikai Bizottsága. Életem, ha lehet mondani fő művének a Nagykanizsai Egyszülős Egyesületet tartom, amely egyesületi formában Magyarországon az első, és 17 hozzám hasonló lelkes hölggyel együtt alapítottuk meg 2020 februárjában. Annyi emberrel egyetértésben azt vallom: ennyi kihívásnak kizárólag hittel lehet megfelelni. 

Dr. Németh Györgyi 1989-ben a Csáktornyai Jogászszövetségtől arany plakett kitüntetést kapott, majd 2003-ban Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért kitüntető címben részesült. 2006-ban az Igazságügyi és Rendészeti miniszter díjazta „magas színvonalú szakmai munkáért”. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége 2014-ben az ügyvédi hivatás példaszerű gyakorlásának elismeréseként „kiváló ügyvédi munkáért” ismerte el. 

– Az eddigiekből kirajzolódott az ars poeticám, a szakmai hitvallásom: alapos és alázatos munka, őszinteség és kitartás, felkészültség, valamint captatio benevolentiae, vagyis a jóindulat megnyerése. Továbbá fontos a humor és a józan ész – mosolygott, majd így folytatta: – Az őszinteséget kiemelném: a szakmában nincs köntörfalazás, és nekem az életben sincs! Az ügyvéd előtt az ügyfélnek nem lehet titka. Egyébként a több évtizedes szakmai tapasztalatommal valami „hetedik” érzékkel mindig ráérzek, hogy hol hiányzik valamilyen információ.