A Magyarok Nagyasszonyát ünnepelték a keszthelyi templomban

Mint mondta, ezen a napon Szűz Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát ünnepeljük, ami a 19. század végéről eredeztethető. Ekkor, 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján kérte a magyar püspöki kar XIII. Leó pápát, hogy engedélyezzen számunkra egy külön Mária-ünnepet.

Tál Zoltán arról is beszélt, hogy a keszthelyi Fő téri templom főoltárán Mária látható, fején a Szent Koronával, baljában a jogarral, jobbján pedig a gyermek Jézussal, akinek a kezében az országalma van.

– A középkori legendák és kódexek azt mutatják, a magyarok nem mondták ki azt, hogy Mária, helyette a Nagyboldogasszony, Boldog­asszony, Királyné megjelölést használták, és mindez hihetetlenül erősen megmaradt – fogalmazott a plébános. – Amikor az édesanya misztériumára tekintünk, szemléljük úgy, mint aki életet ad számunkra – Krisztusban.

Tál Zoltán prédikációjában a szűkebb térség régi templomait sorolta: a kallósdit, az egregyit és a több mint hatszáz éves keszthelyi Fő térit. Ennek kapcsán kiemelte: ezeréves örökségünket jelenítik meg, s nemcsak kultúrtörténeti hagyatékok, amelyeket semmilyen katonai erő nem rombolt le az évszázadok alatt, hanem arra hívják fel a figyelmet, hogy „a mi hitünk drága kincs”.

Szerinte ezt a családokban fontos továbbadni, hiszen az az első színtere annak, ahol megtanulunk imádkozni.

– Amikor 1896. szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás, városunk szülötte eljött és megszentelte ezt a templomot, előtte az épület hatalmas felújításon ment keresztül – ismertette Tál Zoltán. – Elbontották öt barokk mellékoltárát, a carrarai márványból készült főoltárát és a hatalmas oltárképet, továbbá kinyitották a szentély három záróablakát, amelyek addig be voltak falazva. Tették mindezt azért, hogy visszaállítsák az eredeti gót stílusát.

A plébános azt is elmondta, a templom különösebb nagy vészt nem élt át, egyszer támadtak rá a szentgyörgyvári rablók a középkorban, 1904-ben pedig nagycsütörtökről nagypéntekre jó része kiégett, amikor elpusztult az első orgonája is. Később, 1945-ben a bombatámadások hatására keletkezett légnyomás kinyomta a szentély néhány ablakát, melyeket 1952-ben felújítottak.

A plébános arra hívta fel a figyelmet, hogy a záróablakok felett három freskó található, amelyeken Szűz Mária templombéli bemutatása, születése és eljegyzése látható. Ez arra utal, hogy már régóta a Szűz­anya az oltalmazója ennek a templomnak, mint ahogyan országunknak is – hangsúlyozta Tál Zoltán.