Vitkovics Patrik jól szerepelt a nemzetközi diákolimpián

Patrik és felkészítő tanárai nagyon büszkék az eredményre, egyetlen szomorúság volt, hogy a járvány miatt az eredeti helyszín, Isztambul helyett csupán Pécsig utazhattak, ugyanis a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán volt augusztus elején a hatnapos online megmérettetés. Már a döntőbe bekerülni sem könnyű, a zalaegerszegi fiatalember több éve „gyúrt” földrajzból, a kisebb-nagyobb megmérettetéseken való egyre jobb szereplés jól jött a világversenyre való felkészüléshez. Patriknak kilencedik évfolyamon még a matematika volt a kedvence, aztán figyelme a humán és a társadalomtudományok felé fordult. Stárics Roland földrajz–történelem szakos tanár, igazgatóhelyettes – aki egyben osztályfőnöke is volt – örömmel egyengette ezt az utat.

– Kitartó és nagyon szorgalmas tanítvány, mindig hozzáolvasott az alapirodalomhoz. A nemzetközi porond olyan készségeket igényel, amit nem lehet elsajátítani csupán a közoktatás során – mondta a pedagógus, aki elkísérte diákját az interjúra. – Angol nyelvű, többfordulós válogatóverseny előzi meg mindig a négy fő kiválasztását, amit a PTE TTK Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszéke szervez. Az ország különböző pontjairól általában félszáz diák jelentkezik. Ősszel van az online forduló, majd írásbeli válogató következik, tavasszal pedig 10-12 főnek a szóbeli, írásbeli, amit terepgyakorlattal kötnek össze Pécsen. Előzmény még, hogy Patrik állandó résztvevője volt éveken át a Teleki-versenyeknek és a Less Nándor földrajzverseny debreceni országos döntőjének. Számos verseny jutalomútján közösen vettünk részt, illetve az osztálykirándulásokon sok helyen jártunk, ez nagyban kiszélesítette világlátását. Hozzáteszem, Patrik négy idegen nyelven beszél. Hadd mondjam el, azért vagyunk különösen büszkék, mert sem iskolai, sem városi szinten nem volt még földrajzos diákolimpikonunk.

– Őszintén szólva, szerintem nem annyira bonyolult a felkészülés, igaz, ahhoz nem a magyar tankönyveket kell lapozgatni – folytatta szerényen a fiatalember. – Én az Egyesült Királyságban használatos, cambridge-i tankönyvekből tanultam, mivel a verseny is erre épül. Természetesen sokat számít az általános műveltség, magam is videókat nézek, híreket és cikkeket olvasok a világ történéseiről, tájékozódom a körülöttem lévő folyamatokról. Az információ így válik egy idő után gyakorlatias ismeretté. A kérdésre válaszolva, persze édesapám közéleti, politikai előélete is nagyban meghatározta, hogy sok mindenre nyitott vagyok, vele mindenről lehet beszélgetni. Különösen érdekel a társadalomfejlődés, az államformák kialakulása, a szociológia, s mindezeknek a filozófiai, földrajzi, demog­ráfiai oldala. Ez manapság ugyanolyan aktuális téma, mint régebben. Az idei diákolimpia közös feladata egyébként az volt, hogy hogyan válaszol Magyarország a globális felmelegedés problémáira. Számomra nagyon érdekes volt a térképezési egyéni fel­adat, ami nagyon idegen vagy új annak, aki nem mozog ilyen területen. Lényege, hogy a versenyzőnek egy óra alatt kell felfedezni egy kijelölt, adott területet (ez most sajnos nem személyes tapasztalat volt), s területfejlesztési, urbanisztikai kérdésekre kell válaszolni ezzel kapcsolatosan. Online most úgy oldották meg, hogy kaptunk egy műholdas felvételt, a területet magunknak kellett megtervezni: milyen legyen az utcaelrendezés, milyenek legyenek a házak. Ezeket a feladatokat nem lehet szimpla lexikális tudással megoldani. Nagyon szeretem, amikor kreativitásra és gondolkodásra sarkall egy kérdés.

– Mennyire érzed szükségességét az idegen nyelvek elsajátításának? Tanár úr említette, legutóbb szerb nyelvet kezdtél tanulni. Honnan jött ez az ötlet?

– Beszélek angolul, németül, spanyolul, és most a szerb nyelv lett számomra érdekes. Sokat nyaraltunk Horvátországban, ott rám ragadt némi nyelvtudás, aztán elhatároztam, hogy jobban elmélyedek a délszláv kultúrában. A digitális oktatás és a karantén egyetlen jó hozadéka, hogy sok szabadidőm lett, így kerestem egy szlavisztikát végzett, budapesti szerb nyelvtanárt, akinél online tanulok, immár másfél éve.

– Azt már tudjuk, hogy kedveled a filozófiát. Hogy cseppentél az OKTV-s megmérettetésre?

– Nem volt ilyen tantárgyunk, de engem annyira érdekelt, hogy amolyan levezetésképpen az érettségire hangolódás mellett, tényleg kikapcsolódásként, örömmel olvasgattam ilyen témájú könyveket. Valaki poénból feldobta, hogy van OKTV-s indulási lehetőség is, akkor döntöttem úgy, hogy megpróbálom. Kedvtelésből jelentkeztem, huszadik lettem – mondta végül nevetve.

A földrajz-diákolimpiára való, közel kétéves felkészülést Stárics Roland mellett Adroviczné Tüske Ágnes angol szakos pedagógus segítette. A fiatalember bizonyítványa mellé ballagáskor a legjobb történelem–földrajzos tanulónak járó Horváth Imre-díjban részesült és a Zrínyi Miklós Gimnáziumért Alapítvány egyszeri ösztöndíját is megkapta, mindezt a kiváló tanulmányáért és a versenyeken való szerepléséért.

Azon már cseppet sem csodálkozunk, hogy Patrik ősztől a Londonhoz közeli Leicesteri Egyetemen kezdi el tanulmányait. Mint mondta, azért hozta ezt a döntést, mert humán földrajz elnevezésű képzést, modult nem talált itthon. A kérdés azonban annyira közel áll a szívéhez, hogy elvállalta a külföldi tanulást, minden szépségével és kihívásával együtt. Úgy érzi, a kinti lét nagyban alakítja, színesíti majd eddigi látásmódját. Egyelőre nyitott kérdés még, hogy pontosan mivel fog foglalkozni négy-öt év múlva, de ezzel most nem is stresszeli magát.