Szénásy József emlékérmet vehetett át Kobráné dr. Rada Éva

Dr. Szénásy József professzor nevéhez fűződik Magyarországon az első gyermek-idegsebészeti osztály létrejötte, s az ő nagyszerű szakmai munkájával indulhatott el a gyermekneurológiai szakvizsga megszerzésének lehetősége is. Szakemberek tucatjait nevelte ki. Munkássága és személyisége előtt tisztelegve a Magyar Gyermekneurológiai Társaság a róla elnevezett kitüntetést, a Szénásy József emlékérmet ítéli oda évente a gyermekneurológia területén kiemelkedő eredményeket elért kollégának.

– A kitüntetés a szakmától óriási elismerés, büszkeség, de egyben zavarba ejtő is – fogalmazott Kobráné dr. Rada Éva. – Miután gyermekneurológusként általános csecsemő- és gyermek­- osztályon dolgozom, s önállóan gyermekneurológiai betegek ellátásával foglalkozom, szakrendelésen követem a betegek állapotát, nem hittem volna, hogy ilyen díjban részesülök.

A doktornő 1987-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, pályája kezdete óta a Kanizsai Dorottya Kórház csecsemő- és gyermekosztályán dolgozik. Öt évvel később csecsemő- és gyermekgyógyászat szakképesítést szerzett, 1997-ben gyermekneurológiából szakvizsgázott.

– Soha nem gondoltam, hogy gyermekneurológus szeretnék lenni, ám az akkori osztályvezető főorvos, dr. Baranyi Enikő indíttatására belevágtam – folytatta. – Kezdetben nagy kihívásnak tűnt, hiszen szerteágazó és összetett tudományág. Ám ahogy egyre jobban elmélyültem a témában, úgy éreztem, megtaláltam a hivatásomat. Szerencsére jó közegbe kerültem a Magyar Gyermekneurológiai Társaságban, a kezdetektől felkaroltak, támogattak, segítettek emberileg és szakmailag egyaránt, rövid időn belül a közösség megbecsült tagja lettem. Sőt, személyes kapcsolatba kerülhettem Szénásy professzorral, s irányításával módomban állt szakmai tapasztalatokra szert tenni, neurológiai, idegsebészeti vizsgálatokban részt venni. Személye, rendkívüli tudása, elhivatottsága példaértékű és követendő számomra is.

Kobráné dr. Rada Éva szívesen beszélt rendkívül szerteágazó feladatairól is. Szerinte a laikusok gyakran összetévesztik a gyermekneurológiát és a gyermekpszichiátriát. Mivel a szakterületek közel vannak egymáshoz, sok az átfedés, így számos határterületi problémával keresik meg. Az akut (idegrendszeri gyulladások, daganatok, fejsérülések, súlyosabb baleseti kórképek) eseményeken túl a veleszületett vagy szerzett idegrendszeri károsodással, koponyadeformitással, fejfájással, epilepsziával és izomanyagcsere-betegséggel küzdők és a koraszülöttek, megkésett mozgású csecsemők fejlődésneurológiai ellátása egyaránt a munkája részét képezi. Ezenfelül a kisgyermekek viselkedés-, magatartás- és figyelemzavara, az autisztikus jegyek és a genetikailag meghatározott fejlődési rendellenességek tartoznak szakterületéhez. Kórházi munkája mellett a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykanizsai Tagintézménye szakértői bizottságában is tevékenykedik.

– A jövő most a neurogenetika irányába mutat – fogalmazott. – Például, ha a szakrendelésre kerül egy gyermek fáradékonysággal, mozgászavarral vagy megkésett mozgásfejlődéssel, akkor többek között gondolnom kell izomanyagcsere-betegségre is. Genetikai vizsgálattal sok esetben a súlyosabb tünetek megjelenése előtt reagálhatunk bizonyos betegségekre. Előfordult, hogy egy gyermek más probléma miatt került az osztályra, ám a genetikai vizsgálat súlyos izombetegséget igazolt. Ezt nagyon nehéz elmondani a szülőnek, elfogadni és elfogadtatni a tényeket. Néha együtt könnyezünk, de a legfontosabb, hogy időben kiderüljön a probléma, s elkezdődhessen a gyermek gyógyszeres kezelése, amitől életminősége jelentősen javul. Jobb szembesülni a nehéz, fájdalmas rosszal, mint nem tudni róla, és esetleg éveket kihagyni a gyógyításból. Volt egy olyan kislány, akinél közel egyéves korig lassú, de egyenletes fejlődést tapasztaltunk mind a mozgás, mind a figyelem területén. 10-11 hónapos korában aztán megállt a mozgásfejlődés, amihez furcsa kézmozgások társultak, s ez figyelmeztető jel. Ebben az esetben is genetikai vizsgálat igazolta, hogy súlyos, nem gyógyítható fejlődési rend­ellenességgel állunk szemben, mely a mozgás, a beszéd és az értelem irányába hat.

Kobráné dr. Rada Éva hozzátette: a gyermek fejlődésének folyamatát nem csak a szülők követik. A különféle intő jeleket a gyermekháziorvosok, a védőnők, a bölcsődei, óvodai, iskolai közösségek pedagógusai is felismerik, s egyre koraibb életkorban küldik vizsgálatra az általuk kiszűrteket. Az időben elkezdett terápia a gyermekek jövőjét és életminőségét, a családok életvitelét, boldogságát is nagymértékben befolyásolja.