Már gyűjtik a gabonaadományokat Zala megyében is

Zalaszentgróton, a Zala-Ce­reá­lia Kft. tüskeszentpé­teri malmában Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke azt mondta: a program 11 éve indult azzal a céllal, hogy a felajánlott gabonából elkészüljön a magyarok kenyere, ami pedig megmarad, azt rászorulók kapják meg.

– Mára a Kárpát-medencében elő magyar emberek, gazdák együttműködése, összefogása a szívünk szerint alakul, és példaértékű az egész világ számára – hangsúlyozta a politikus. – Hozzásegít bennünket ahhoz, hogy egyre erősebbé váljon a magyarság összetartozása. A pandémia ellenére tavaly 1100 tonna gabonát ajánlottak fel a gazdák, a liszt pedig az év végére minden rászorulóhoz eljutott, több mint 450 egyházi és civil szervezet közreműködésével. Ám ez a program nemcsak a lisztről és a kenyérről, hanem a lélek egyesítéséről is szól.

Jakab István kiemelte, a Magyarok Kenyere révén például Kárpátalján, egy egyházi fenntartású pékség által az év minden napján jut kenyér nehéz sorsban élő magyar emberek asztalára, de ezen túl vetőmagot is biztosítanak az ottani gazdáknak, és az anyaországban meglévő tudást is próbálják átadni a nagyobb hozam érdekében.

Ezért is választották az „Egy kenyéren vagyunk” jelmondatot.

Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) zalai elnöke a megyei búzabegyűjtő napon úgy fogalmazott, az évtizedes üzenet értő fülekre és szívekre talált, aminek bizonyítéka, hogy a pandémia ellenére a helyi gazdák tavaly 60 százalékkal több gabonát adtak, mint a megelőző évben, és 120 százalékkal nőtt az adományozók száma a Magyarok Kenyere programban. Idén augusztus 20-ig várják a felajánlásokat.

A Zala-Cereália Kft. ügyvezetője, Király László arról beszélt, a tüskeszentpéteri malom ötszáz éves múltra tekint vissza, és a molnárok ma is „életnek” nevezik a búzát és a lisztet, a program alcímében szereplő 15 millió búzaszem pedig a magyarok összetartozását jelképezi.

Manninger Jenő országgyűlési képviselő emlékeztetett, a mezőgazdaság, a termelés alázatot kíván. Kiemelte, amit nagyapjától hallott: meg kell ismerni a növényt, és az „megmondja”, mit kell tenni az adott helyen s körülményeknek megfelelően, a régiek pedig ennek a felismerésnek a szolgálatába állították a tudományt, bár az 50-es évek elején ezt rendszerellenesnek minősítették.

Süle Katalin, a NAK országos alelnöke, a zalai Magosz vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt másfél év alatt a gazdák nem vonultak home office-ba: dolgoztak, majd learatták a termést, és abból adakoztak. Leszögezte, ezért tisztelet és köszönet jár mindannyiuknak.

Győrffy Balázs, a NAK országos elnöke kijelentette, a Kárpát-medencét járva mindenütt azt tapasztalják, hogy a helyiek magukénak érzik a Magyarok Kenyere programot, amit bizonyít, hogy tavaly 8500 gazda adományozott 1100 tonna búzát – a kezdeti 10 tonnához képest.

A zalai búzát pedig Szeghy Csaba plébános, Bertók Dániel református segédlelkész és Koczor György evangélikus lelkész áldotta meg.

Kapcsolódó tartalom:

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/atadtak-a-falugazdasz-irodat-zalaegerszegen-5447057/