Felújított kereszt őrzi a kitelepítettek emlékét

A szentmisét követő keresztszentelésen először dr. Márfi Gyula szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta: ez a kereszt figyelmeztessen mindenkit arra a hazaszeretetre és hitre, melyet a falu hősei mint követendő példát mutattak meg.

Az ő példájukból merítsünk erőt, és a jövő nemzedékének szolgáljanak mintaként. Ezt követően a nyugalmazott érsek megszentelte a keresztet. A továbbiakban Cseresnyés Péter szólt a megjelentekhez.

- „Pulik helyett vérebekkel. Ostor helyett fegyverekkel. Őrzik az embercsordákat. Ez a híre Hortobágynak” – az országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos Debreczeni József kitelepített Hortobágyról zokog a szél című verséből vett idézettel kezdte beszédét.

- Ez a négy sor hűen adja vissza az elmúlt század ötvenes éveinek hangulatát, az otthonukból kényszertáborba hurcolt emberek reményvesztettségét. Ez annak a következménye volt, hogy a második világháború vége felé a Vörös Hadsereg nyomában jött egy csapat tele ígéretekkel, hitegetésekkel, azzal, hogy mindenkit, aki rossz sorsot élt meg a mindennapokban, majd ők megváltják, mindenféle alap nélkül.

Az emberek hittek nekik. Tele voltak ígéretekkel, ezek az ígéretek azonban azok ellen voltak, akik a Hass, alkoss, gyarapíts! nemes gondolatát magukénak tudták egész életükben, az alapján éltek, tartották el családjukat, élték közösségi életüket, erősítették közösségüket.

Ezek közé tartoztak azok az emberek, akik 1950 és 1953 között elszenvedték a magyar Gulágot, akik közül sokat elhurcoltak a Hortobágy munkatáboraiba, ahol embertelen körülmények között voltak kénytelenek élni, rabszolgamunkát végeztek csak azért, mert a Hass, alkoss, gyarapíts! gondolatot magukénak vallva élték mindennapi életüket.

S még egy bűnük volt, mégpedig az, hogy az ígérgetők, a kommunisták, akik átvették a hatalmat, ellenséget láttak bennük. Ezért úgy gondolták, hogy joguk van – félredobva jogot, alkotmányt – ítélkezni emberek fölött, úgy, ahogy ők azt akarják. Ennek következményeként tízezrek senyvedtek hónapokon vagy hosszú éveken át a Hortobágy munkatáboraiban.

Ezt követően Németh Csaba, Páka plébánosa köszönetet mondott azoknak, akik hozzájárultak az ünnephez, a kereszt és környezete megszépítéséhez, hogy az méltó módon hirdethesse azokat az előttük élőket, akik viselték a nehéz sorsot, de mégis megmaradt a hitük, reményük. A búcsú délután kézműves vásárral és gyerekprogramokkal folytatódott.