Tanévet zárt a Tűzmadár Waldorf Iskola

A cikk készítésekor a gyerekek kirándultak, így a nyolcéves, egerszegi Napravár Waldorf Óvoda épületében foglalunk helyet a csöppnyi székeken, és beszélgetünk Bálint Orsolya iskolaalapító tanárral, valamint Fersztl Viktória iskolaalapító szülővel. Az óvoda és az általános iskola egy intézményként közösen, egymásra épülve működik.

Az első magyar Waldorf-iskola 1926-ban kezdte meg működését, ám a háborús időkben megszűnt. 1994-ben Solymáron indítottak újra óvodát és iskolát. Jelenleg a 46 Waldorf-iskolába és az 57 óvodába közel 10 ezer gyermek jár. A 103 intézményben közel ezer pedagógus dolgozik, szakmai munkájukat több Waldorf-pedagógusképzés támogatja.

A Rudolf Steiner által kidolgozott antropozófiai szellemtudomány a Waldorf-pedagógia alapja. Legfontosabb cél, hogy a gyermek egyéni, belső fejlődését segítsék elő úgy, hogy mindenki a maga ütemében haladhasson, az életkori sajátosságoknak megfelelően. A nevelők semmit sem siettetnek, tudják: minden felismerésnek, tudásbeli lépésnek, elmélyítésnek eljön a maga ideje.

– 2017 szeptemberében indult a Zalai Tűzmadár Waldorf Iskola, ugyanis szerettünk volna folytatást az óvodának – emlékszik a kezdetekre Fersztl Viktória. – Ezzel egy időben az egycsoportos óvoda elkezdett bővülni, jövőre már három csoportot fogadhatunk. Jelenleg 39 óvodásunkat hét óvónő neveli, a 27 iskolásunkkal 4 főállású pedagógus és 3 óraadó tanár foglalkozik. Mivel fokozatosan bővül a létszám, várjuk a pedagógusok, osztálytanítók jelentkezését, amihez elég a pedagógus diploma, a továbbképzést mi biztosítjuk.

Bálint Orsolya Szombathelyről érkezett, ahol felsősöket és középiskolásokat tanított Waldorf-szellemiségben. Úgy érzi, az emberek egyre nyitottabbak az oktatás alternatívái iránt.

– Ami talán a legfeltűnőbb különbség, hogy jóval szervesebben kapcsolódnak hozzánk a családok, mint az állami közoktatási intézményekben. Együtt dolgozunk a gyerekek optimális fizikai környezetén, a fenntartás gazdasági szempontjait is közös felelősségvállalás jellemzi, és a szellemi alapokon is közös úton járunk. A gyerekek pedig érzik a szülők jelenlétét, elég csak körbetekinteniük a csoportszobán, vagy az iskolai osztályteremben. Mindenki a lehetőségeihez képest vonódik be, nincs semmilyen elvárás. A Waldorf nevelés-oktatás jellemzője, hogy 12 éves korig az alapkészségeket és -képességeket megerősítve inkább a művészetek és a belső képek által tanít. Utána kicsit áttevődik a hangsúly, egyfajta intellektuális ugrás van a tan­­­anyagban, sok szaktantárgy bejön és megváltozik a tanulás folyamata. Az évfolyamok tantervében az egyes tárgyak kapcsolódnak egymáshoz. A tantárgyak a fejlődési szakaszokhoz igazodnak. Ez magában foglalja a tudás, a kulturális, a szociális és érzelmi képességek, valamint a különféle gyakorlati, művészi készségek megszerzését. Nálunk két idegen nyelvet, franciát és angolt tanulnak első osztálytól, matematikát, írás-olvasást, formarajzot. A matematikának a ritmus az alapja, ezen keresztül érzik, értik meg a számolást. Például a szorzótábla tanulását segítheti az ugrókötelezés. Minden gyermeknél más az iskolaérettség, nem mindenben egyformán érnek a gyerekek. Nálunk az alsó osztályokban mindenki a maga ütemében tanulja meg az alapokat. Van olyan kislányunk, aki tudott, de nem akart olvasni, kivártuk a belső érési folyamatot, ma könyvmoly.

– Az elmúlt év digitális oktatását hogyan oldották meg?

– A Waldorf-iskolákban a számítógépek a 9. osztályban kerülnek elő, az alsó és középtagozatban nálunk nem alternatíva a számítógéppel való tanulás. Mindenkinek fontosak a közösségi kapcsolatok, ezért éltünk a lehetőséggel, akik kérték, azoknak tartottunk ügyeleti rendszert. Személyesen adtuk át a négy osztálynak a papír alapú tanulnivalót. Megfigyelésekre, tapasztalatok szerzésére, kerti és művészi munkára buzdítottuk őket.

Orsolya és Viktória hangsúlyozza, a gyerekeket a világra való nyitottságra nevelik, hogy a társadalom tevékeny résztvevői, formálói lehessenek majd felnőttként. A becsvölgyei wal­dorfosok legidősebb tanulói jövőre ötödik osztályba lépnek, akkor a keleti és a görög kultúra kerül középpontba. Az idén az északi mitológiák és a magyarság volt, 12 évesen pedig az ókori Róma világa lesz a fő téma. A Waldorf-tanárok nyáron már a következő tanévre készülnek. Egyszóval tényleg folyamatos tanulás az élet gyereknek, szülőnek, pedagógusnak egyaránt.