Pölöskefő a csend faluja kúriákkal, híres szülöttökkel

A széles rétek, az apró, erdős ligetekkel tarkított táj a csend világa. Az önkormányzat előtti kis parknál szétágazó utcák egyikében telepedett le a kanizsai Harangozó György, aki az olajiparban dolgozva járta az országot.

-Mondtam az apósomnak, hogy kellene itt vennem egy házat, mert ha már nem tudok a hegyre járni, ebben ellennék. Vettem is egy romos zsuppos házat, amit felújítottunk, a lányom lovakat tart – újságolja. Lánya, Beáta az eredeti formájához hasonlóan helyreállított talpas, patics falu ház előtt elmondja, hogy a hajlék az 1840-es években épült, 1966-ban Kerecsényi Edit, a kanizsai múzeum igazgatója tárta fel és dokumentálta az épületet, amit pályázati segítséggel állítottak helyre. Beáta, akinek széleskörű lovas képzettsége van, 15 lovat tart, most született meg a 16-ik, egy gyönyörű fekete csikó. Az ilyen állapotban manapság ritkán látható zsuppos ház, s a lovas udvar is nyitva áll a látogatók előtt. Mikulás napon lovaskocsival mennek végig a településen, a gyerekes házak előtt megállnak, a kicsik kijönnek a hintóhoz az ajándékért, de nem múlik el falunap sem Harangozóék lovai nélkül.

A falunak más, szemrevaló épített emlékei is vannak, Pölöskefőn ugyanis egy szépen felújított templom, a Pállfy és a Csertán kúria található. Az előbbi a község Faluháza, az utóbbi viszont nem látogatható, mert abban a Zala Megyei Egyesített Szivárvány Intézmény Napsugár Otthona működik. A falu gazdag épített örökségével vetekszik Pölöskefő szellemi hagyatéka is. Itt született dr. Mező Ferenc az ország első szellemi olimpikonja, s itt volt plébános Markó Imre Lehel katolikus pap, nyelvész, aki a többi között a megye földrajzi neveinek gyűjtésében alkotott maradandót.

- Hogyan kerültem Mező Ferenc szülőházába? – kérdez vissza az épület tornácáról Adorján András nyugalmazott egyetemi tanár. – A szüleim még a pölöskefői Pálffyaknál is előbb éltek a faluban. Nagypámnak vágóhidja, Mezőéknek meg boltjuk volt itt, s amikor megnyerte az olimpiát és felköltöztek Budapestre, nagyapámék megvették tőle a házat. De Mező Ferenc később is visszajárt, mert Pölöskefőn csodálatosan el lehetett tűnni Volt, hogy két három napot is itt töltött. Az istálló mellett, a pajta mögé jártak be az autóval, hogy ne is lássák – meséli Adorján András.

A könyvtárban előkerült egy kis könyv, amelyet Mező Ferenc írt az 1912-es stockholmi olimpiáról. Ez volt az az olimpia, amelyen először tűzték műsorra a művészeti versenyeket. Az olimpia előtt eljuttatott sporttárgyú művészeti alkotásokat az erre a célra alakult bizottságok értékelték irodalom, festészet, szobrászat, építészet és zene kategóriákban. Mező Ferenc az 1928-as amszterdami olimpia szellemi olimpiai bajnoka lett. A görög-latin szakos tanár sikerét, Az olimpiai játékok története című írásával érte el. Nagyon röviden, hiszen munkásságának óriási irodalma van, a tanári állása mellett a sporttörténetírásnak szentelte életét, melyben rövidesen nemzetközi szaktekintéllyé vált, könyveit számos nyelvre lefordították. 1948-tól haláláig tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és főtitkára a Magyar Olimpiai Bizottságnak. A nemrég előkerült könyvet dedikálta: „Szülőközségem Pölöskefő könyvtárának hálám és szeretetem jeléül! Budapest 1955. jul. 6. Dr. Mező Ferenc”

- Minden évben, március közepén tartottuk a Mező Ferenc napot. Ilyenkor több helyről is jöttek előadók, illetve minden éven egy-egy olimpikon is tartott élménybeszámolót. Tavaly, még a karantén előtt sikerült megtartani a rendezvényt, az idén ez elmaradt, de szeretnénk a halálának 60. évfordulóján, novemberben megrendezni a megemlékezést, reméljük nem lesz a járványnak negyedik hulláma ősszel – említi a polgármester.

Az 1754-ben, a régi templom romjainak felhasználásával épült, Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus, neobarokk stílusú templomot Beke Istvánné sekrestyés mutatja meg.

-Mindennap friss virág kerül az oltár előtti vázába – mondja, s felhívja a figyelmet Markó Imre Lehel szobrára és emléktáblájára. 2020–ban, az atya születésének 100., pappá szentelésének 45., halálának 25. évfordulóján tisztelgett a tudós papnak a falu. Közel négy évtizedes tudományos munkásságát 1990-ben Zala megye Tanácsa Alkotói-díjjal, 1994-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság és Zala Megye Önkormányzati Közgyűlése Pais-díjjal ismerte el.

Gyönyörű külső asztalosmunkájú épületet keresünk fel, Kánnár Zsolt tulajdonos a kemence padkáján kínálja hellyel a polgármestert.

-Amig működött a szomszédos Gelsén a fürdő, vendégeket fogadtunk. A környéken nagyon jól jött egy ilyen csendes környezetben lévő szálláshely. Most úgy hírlik, hogy tíz éves kényszerbezárás után ismét megnyílik a létesítmény. Ha így lesz, s az egészségügyi körülmények is lehetővé teszik – gondolkozunk az újbóli vendéglátáson – mondja Zsolt.

Átmegyünk Pölöskefő különálló községrészébe, Dusnokra, amely már az 1300-as években a zalavári apátságnak adózott. A község a török hódoltság idején kihalt, az 1760-as évektől települtek ide újra, 1830-ban temetőt is felszenteltek. A helységnévtárak tanúsága szerint a két község egyesülése 1877 és 1882 között történt meg. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság a „Zaladusnok” nevet javasolta, a község a „Pölöskefő-Dusnok” változatot részesítette előnyben. A végső szót a megye mondta ki, s azért, mivel az egykor különálló két község közül Pölöskefő a népesebb, a község nevében is ennek kell megjelennie. Az útmenti feszület melletti ház kerítésén tábla hirdeti, zöldségek eladók.

-Piacozok Kanizsán a zöldségekkel, de közvetlenül a kertből is árulok. Kijönnek utánam Kanizsáról is, de vesznek tőlem olyanok is, akik csak erre járnak. A napokban is a Balaton mellől érkezők vettek meg sok mindent – említi Németh Antalné helyi primőr árus.

-Az idén a Magyar Faluprogram támogatásával 450 méter járdát építettünk. Sajnos a két falurész között ez még nem épülhetett meg. Nagyon hiányzik a faluból a szennyvízcsatorna,aminek létrehozására korábban nem volt mód. A falunk ékessége a Pálffy-kúria, amely önkormányzati tulajdonban van, s ez a közösségi házunk, a gyönyörű parkjában tartjuk a kültéri rendezvényeinket. Igyekszünk az ősi park fáit megkímélni, óriás platánjaink is vannak, de a környezetet meg kellett újítani, egy sor új díszfát ültettünk a kerítés mentén. A környék csöndessége mindenképpen előnyünk, de a hátrányunk is mert kiesünk a köztudatból. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy hírt adjunk magunkról – köszön el Szollár Norbert.