Hahót természeti, történelmi értékei felfedezésre várnak

-Ilyen szempontból csendes, nyugodt település a miénk, igaz viszont, hogy az erre utazók nem látják milyen is valójában Hahót. Nem tudják, érdemes-e betérni ide, megállni például a templom körül, ahol a szép parkban üdítő egy kicsit sétálni, vagy elmerengeni a történelmünk fölött – véli Szabó Zsolt polgármester, aki Kissné Ott Magdolnával, az értékárbizottság vezetőjével mutatja be faluját a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban. Magdika agrármérnök, de levelező tagozaton tanult a Győri Hittudományi Főiskola Szombathelyi Katekéta – Lelkipásztori munkatárs szakon, ahova egy tanulmányában a hahóti apátság történetét is feldolgozta.

-A Hahót-medence régészeti feltárásakor helyből verbuválták a segédmunkásokat, akik közt én is ott voltam, s részt vettem a terepmunkálatokban. Ez nagyon érdekelt, hiszen korábban talaj mintavételezés közben találtam kőbaltát, cserépedényt, római sírkövet, amelyeket átadtam a régészeknek, s azóta is jó a kapcsolatom velük. Így ott lehettem a Hahót – Cseresnyés-düllő Árpád-kori sír, a Telekszegi (Buzád szigeti) templom, a Sárkány szigeti vár, a Fakosi ferences kolostor és a hahóti Antióchiai Szent Margit plébánia templom melletti kutatásoknál – mondja Magdolna, s már ezzel a felsorolással sejteti, történeti szempontból fontos évszázadai voltak Hahótnak a középkorban.

Mostani feldolgozásunkban nincs hely a magyarok bejövetele előtti időszakok leírására, ezért az ezt követő időktől kezdjük Hahót krónikáját. 1162-ben III. István a Német-Római Birodalomtól kért segítséget, hogy visszahelyezzék trónjára, ahonnan IV. István elűzte. A segítők között volt Hohold (Haholt) bajor ősnemes, aki a magával hozott katonaságával leverte a IV. István érdekében fellépő nemzetségek lázadását. Szolgálataiért hatalmas birtokokat kapott, s szálláshelyéül a ma, róla elnevezett Hahót térségét választotta. A legújabb kutatások szerint a nemzetség megalapítói Hohold fiai: II. Hahót és I. Buzád voltak, tőlük eredt a Hahót nemzetség két fő ága. I. Buzádnak két fia volt, I. Arnold és II. Buzád. Arnold 1234-ben építtette és látta el javadalmakkal a hahóti monostort és a tőle származó ágé volt a monostor kegyurasága is. Hahót egyházi történelméhez kapcsolódik Magyarország második írott misekönyve, a Hahóti Kódex, mely a zágrábi püspöki levéltárában található. A kódex feltételezhetően az 1070-es éveket követően íródott a hahóti bencés apátság részére, s szól István királyunk, Imre herceg és Szent Gellért kultuszáról is.

A térségben ásatásokat irányító és sorozatunk történész segítője, dr. Vándor László igy emlékszik vissza mindezekre: „Az apátság elszegényedése a kegyúri család kihalásával kezdődött. Arnold ága kihalt, a többi jelentősebb ág pedig saját kolostort alapított. A Hahóton maradt családrész elszegényedett, a birtokok a leányági örökösödések révén kikerültek a Hahót família alól. A 15. században már a kegyurak nem ebből a családból voltak. Az apátság maradványai a mai templom alatt rejtőznek. A templom északi falában van egy szobor, amely a kolostor alapító Arnoldot ábrázolja, s a 13. századból való. Ez maradt meg a középkorból.”

A barokk templom gyönyörű parkban magasodik, s a falu központjában lévő üzletektől a közelmúltban épített sétányon lehet megközelíteni.

-A sétányt Kelemen Krizosztomról neveztük el, aki a falunk szülötte, s pannonhalmi főapát volt – mondja a polgármester. Kelemen (Ferenc) Krizosztom, akinek az édesapja kovácsmester volt, Pannonhalmán főapátként 760, köztük 418 gyermeknek adott menedéket, fiatal leventéket, bujkáló zsidókat és szökött katonákat is befogadtak az apátságon. Tagja volt a tudományos akadémiának és a felsőháznak is. A barokk templom falusi viszonylatban nagyméretűnek számít, sajnos, az elkerülő útról kellően nem hívja fel magára a figyelmet. A már említett Árpád-kori Arnold szobron kívül, látványosak az építészeti megoldásai, az oltára és a rokokó szószéke. A falunak van még egy műemlék kistemploma is, a Kisboldogasszony kápolna, amely a benzinkút mellett, egy kis park ölén található.

A szőlőhegyre vezető út mentén Magdi, a nagy fűben éppen, hogy csak észrevehető rózsát mutat:

-Ez a damaszkuszi rózsa, amit a néphagyomány szerint, 1600 körül a második kanizsai pasa ültetett el az út mentén. Amikor erre járt megtetszett neki Haholdi Hedvig, s felségül akarta venni, aki azt válaszolta neki, majd, ha olyan rózsát ültet, amelyiknek nincs tövise. Kérése teljesült, ám, mire a rózsa kivirágzott, Hedvig elhervadt, meghalt. A rózsák ma is virítanak. Balladai történet ez, a rózsa benne van az értéktárunkban – mondja Magdolna.

A szőlőhegyek közül bejárjuk Alsó- és Felsőöreg-hegyet, de ez csak kis része a falu határa dombvonulatainak, amelyek a Szévíz-völgyét koronázzák.

-A zártkerti helyrajziszámok 1501-től 3936-ig terjednek, rengeteg telket jelent, s nagyon sok gondot adnak, de turisztikailag felfedezésre váró, gyönyörű vidék ez. A koronavírusjárvány elindította a gondolkodásban, hogy forduljunk a természeti értékeink felé. A falu túloldalán, a völgyben halastavak láthatók, tőzegbányászat folyik, amelyek nyomán újabb tavak alakulnak ki, adott a horgászat, a halnevelés, a vizes szabadidőeltöltés lehetősége. Nekünk nincs vizes helyünk, de például tudjuk segíteni épületekkel a vendégfogadást a környéken. Évek óta üresen áll például a jó állapotban lévő iskolánk a gyönyörű parkjával, ezt is fel lehet használni turisztikai szállás kialakítására, ha ilyen pályázatokat írnak ki, s lesz rá vállalkozó – mondja a polgármester.

A művelődési házban nagytakarítás folyik, készülnek a nyitásra. Az intézmény udvarán befejezés előtt áll a kemenceudvar, amelynél a kemencéket egy tágas, fedett közösségi pajta védi. Augusztus 10-e körül szokták tartani a falunapot, de ez lehet, hogy az idén is elmarad a járvány miatt, titkon azonban reménykednek még a nyitásban.

-Szeretnénk szélesebb körben is megmutatni az értékeinket, főleg, hogy reményeink szerint a belföldi turizmus felé fordul nagyon sokak figyelme. Elkészült a kerékpárútunk Fakosig, jó látni, hogy bicikliznek, kocognak rajta. Aztán lehet csatlakozni a jelzett turista útvonalakra is, lehetőség van terepkerékpározásra, vagy a pötrétei halastavakra kirándulni. Nekünk, magunknak is észre kell venni az értékeinket, mert sokan azt sem tudják, hogy milyen történelmi, s jelenlegi adottságai vannak Hahótnak. A páratlan szépségű templomunkat is bárkinek meg tudjuk mutatni, hiszen a kulcsa elkérhető az önkormányzatnál, Magdika pedig kitűnő idegenvezető. Lehetőségünk van akár történelmi túrát is szervezni a faluban, a temetőnkben olyan sírunk is van, Tabajdy Kálmán első világháborús tábornoké, amelyik a nemzeti sírkert része, vagy ősszel a hegyekbe gesztenyetúrát is szervezhetünk – sorolja lehetőségeiket Szabó Zsolt azzal, hogy a főút mentén, értékeikre felhívó tábla kihelyezését is tervezik, hogy felkeltsék az érdeklődést arra, megéri betérni a megye egyik leghosszabb falujába.