2021.05.20. 07:00
Hahót természeti, történelmi értékei felfedezésre várnak
Amíg a 74-es út hahóti elkerülő szakasza 1976-ban meg nem épült, addig a megye egyik leghosszabb olyan falujának számított, ahol, főleg az állatok kihajtásakor unásig kellett araszolni az autósoknak. Hahót több mint hat kilométer hosszú, de külterületként hozzá tartozik Fakospuszta is. Mára eltűntek az állatok az útról, a 74-es út, pedig csak néhány száz méter hosszan érinti a Nagykanizsa felőli falurészt, az ősi falu védett az átmenőforgalomtól.
-Ilyen szempontból csendes, nyugodt település a miénk, igaz viszont, hogy az erre utazók nem látják milyen is valójában Hahót. Nem tudják, érdemes-e betérni ide, megállni például a templom körül, ahol a szép parkban üdítő egy kicsit sétálni, vagy elmerengeni a történelmünk fölött – véli Szabó Zsolt polgármester, aki Kissné Ott Magdolnával, az értékárbizottság vezetőjével mutatja be faluját a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban. Magdika agrármérnök, de levelező tagozaton tanult a Győri Hittudományi Főiskola Szombathelyi Katekéta – Lelkipásztori munkatárs szakon, ahova egy tanulmányában a hahóti apátság történetét is feldolgozta.
-A Hahót-medence régészeti feltárásakor helyből verbuválták a segédmunkásokat, akik közt én is ott voltam, s részt vettem a terepmunkálatokban. Ez nagyon érdekelt, hiszen korábban talaj mintavételezés közben találtam kőbaltát, cserépedényt, római sírkövet, amelyeket átadtam a régészeknek, s azóta is jó a kapcsolatom velük. Így ott lehettem a Hahót – Cseresnyés-düllő Árpád-kori sír, a Telekszegi (Buzád szigeti) templom, a Sárkány szigeti vár, a Fakosi ferences kolostor és a hahóti Antióchiai Szent Margit plébánia templom melletti kutatásoknál – mondja Magdolna, s már ezzel a felsorolással sejteti, történeti szempontból fontos évszázadai voltak Hahótnak a középkorban.
Mostani feldolgozásunkban nincs hely a magyarok bejövetele előtti időszakok leírására, ezért az ezt követő időktől kezdjük Hahót krónikáját. 1162-ben III. István a Német-Római Birodalomtól kért segítséget, hogy visszahelyezzék trónjára, ahonnan IV. István elűzte. A segítők között volt Hohold (Haholt) bajor ősnemes, aki a magával hozott katonaságával leverte a IV. István érdekében fellépő nemzetségek lázadását. Szolgálataiért hatalmas birtokokat kapott, s szálláshelyéül a ma, róla elnevezett Hahót térségét választotta. A legújabb kutatások szerint a nemzetség megalapítói Hohold fiai: II. Hahót és I. Buzád voltak, tőlük eredt a Hahót nemzetség két fő ága. I. Buzádnak két fia volt, I. Arnold és II. Buzád. Arnold 1234-ben építtette és látta el javadalmakkal a hahóti monostort és a tőle származó ágé volt a monostor kegyurasága is. Hahót egyházi történelméhez kapcsolódik Magyarország második írott misekönyve, a Hahóti Kódex, mely a zágrábi püspöki levéltárában található. A kódex feltételezhetően az 1070-es éveket követően íródott a hahóti bencés apátság részére, s szól István királyunk, Imre herceg és Szent Gellért kultuszáról is.
A térségben ásatásokat irányító és sorozatunk történész segítője, dr. Vándor László igy emlékszik vissza mindezekre: „Az apátság elszegényedése a kegyúri család kihalásával kezdődött. Arnold ága kihalt, a többi jelentősebb ág pedig saját kolostort alapított. A Hahóton maradt családrész elszegényedett, a birtokok a leányági örökösödések révén kikerültek a Hahót família alól. A 15. században már a kegyurak nem ebből a családból voltak. Az apátság maradványai a mai templom alatt rejtőznek. A templom északi falában van egy szobor, amely a kolostor alapító Arnoldot ábrázolja, s a 13. századból való. Ez maradt meg a középkorból.”
A barokk templom gyönyörű parkban magasodik, s a falu központjában lévő üzletektől a közelmúltban épített sétányon lehet megközelíteni.
-A sétányt Kelemen Krizosztomról neveztük el, aki a falunk szülötte, s pannonhalmi főapát volt – mondja a polgármester. Kelemen (Ferenc) Krizosztom, akinek az édesapja kovácsmester volt, Pannonhalmán főapátként 760, köztük 418 gyermeknek adott menedéket, fiatal leventéket, bujkáló zsidókat és szökött katonákat is befogadtak az apátságon. Tagja volt a tudományos akadémiának és a felsőháznak is. A barokk templom falusi viszonylatban nagyméretűnek számít, sajnos, az elkerülő útról kellően nem hívja fel magára a figyelmet. A már említett Árpád-kori Arnold szobron kívül, látványosak az építészeti megoldásai, az oltára és a rokokó szószéke. A falunak van még egy műemlék kistemploma is, a Kisboldogasszony kápolna, amely a benzinkút mellett, egy kis park ölén található.
A szőlőhegyre vezető út mentén Magdi, a nagy fűben éppen, hogy csak észrevehető rózsát mutat:
-Ez a damaszkuszi rózsa, amit a néphagyomány szerint, 1600 körül a második kanizsai pasa ültetett el az út mentén. Amikor erre járt megtetszett neki Haholdi Hedvig, s felségül akarta venni, aki azt válaszolta neki, majd, ha olyan rózsát ültet, amelyiknek nincs tövise. Kérése teljesült, ám, mire a rózsa kivirágzott, Hedvig elhervadt, meghalt. A rózsák ma is virítanak. Balladai történet ez, a rózsa benne van az értéktárunkban – mondja Magdolna.
A szőlőhegyek közül bejárjuk Alsó- és Felsőöreg-hegyet, de ez csak kis része a falu határa dombvonulatainak, amelyek a Szévíz-völgyét koronázzák.
-A zártkerti helyrajziszámok 1501-től 3936-ig terjednek, rengeteg telket jelent, s nagyon sok gondot adnak, de turisztikailag felfedezésre váró, gyönyörű vidék ez. A koronavírusjárvány elindította a gondolkodásban, hogy forduljunk a természeti értékeink felé. A falu túloldalán, a völgyben halastavak láthatók, tőzegbányászat folyik, amelyek nyomán újabb tavak alakulnak ki, adott a horgászat, a halnevelés, a vizes szabadidőeltöltés lehetősége. Nekünk nincs vizes helyünk, de például tudjuk segíteni épületekkel a vendégfogadást a környéken. Évek óta üresen áll például a jó állapotban lévő iskolánk a gyönyörű parkjával, ezt is fel lehet használni turisztikai szállás kialakítására, ha ilyen pályázatokat írnak ki, s lesz rá vállalkozó – mondja a polgármester.
A művelődési házban nagytakarítás folyik, készülnek a nyitásra. Az intézmény udvarán befejezés előtt áll a kemenceudvar, amelynél a kemencéket egy tágas, fedett közösségi pajta védi. Augusztus 10-e körül szokták tartani a falunapot, de ez lehet, hogy az idén is elmarad a járvány miatt, titkon azonban reménykednek még a nyitásban.
-Szeretnénk szélesebb körben is megmutatni az értékeinket, főleg, hogy reményeink szerint a belföldi turizmus felé fordul nagyon sokak figyelme. Elkészült a kerékpárútunk Fakosig, jó látni, hogy bicikliznek, kocognak rajta. Aztán lehet csatlakozni a jelzett turista útvonalakra is, lehetőség van terepkerékpározásra, vagy a pötrétei halastavakra kirándulni. Nekünk, magunknak is észre kell venni az értékeinket, mert sokan azt sem tudják, hogy milyen történelmi, s jelenlegi adottságai vannak Hahótnak. A páratlan szépségű templomunkat is bárkinek meg tudjuk mutatni, hiszen a kulcsa elkérhető az önkormányzatnál, Magdika pedig kitűnő idegenvezető. Lehetőségünk van akár történelmi túrát is szervezni a faluban, a temetőnkben olyan sírunk is van, Tabajdy Kálmán első világháborús tábornoké, amelyik a nemzeti sírkert része, vagy ősszel a hegyekbe gesztenyetúrát is szervezhetünk – sorolja lehetőségeiket Szabó Zsolt azzal, hogy a főút mentén, értékeikre felhívó tábla kihelyezését is tervezik, hogy felkeltsék az érdeklődést arra, megéri betérni a megye egyik leghosszabb falujába.
Hahót története, válogatott képek