Borok becsületkassza-alapon? Így népszerűsítené a Kálmán-hegyet Vlasics Lajos

Mint azt a gazda elmondta, az ötlet nem az övé, több helyen is látott már e megoldásra példát, de úgy gondolta, ő is kipróbálja. Tapasztalatai kedvezőek, a dolog működik.

– 2006-ban vásároltuk meg ezt a birtokot, s egy évvel később telepítettük a szőlőt – idézte fel Vlasics Lajos. – A birtokot kimondottan családi használatra vásároltuk, nem gondolkodtunk ennél nagyobban. Jelenleg 7 fajta található az ültetvényben, ebből 4 fehér és 3 kék. Sauvignon blanc, pinot blanc, szürkebarát, rajnai rizling, cabernet franc, merlot és pinot noir alkotja a fajtasort. Mindösszesen 900 tő szőlőt gondozunk, a munkában nagy segítségemre van a nejem, Anna. Idővel aztán kiderült, hogy a családi fogyasztásnál több van ebben az ültetvényben és elkezdtem kóstoltatni. Hála istennek, az évek alatt egyre jobb borokat sikerült készítenem – ezt visszaigazolták a borversenyeken elért eredményeim –, és egyre bátrabban fogadtam vendégeket a pincémben Horvátországból is. Ma pedig már fontos szegmense ez a munkámnak.

Vlasics Lajos kézműves ültetvényében modern fém támrendszert épített, a szőlő­oltványokat a Guyot-művelésmódnak megfelelően alakította az évek alatt, és rövidcsapos metszést alkalmaz zömében, kivételt ez alól csak azok a ­fajták jelentenek, amelyek más metszésmódot igényelnek. És hogy honnan a szőlő szeretete?

– Bevallom, gyermekkoromban nem tartozott a legkedvesebb foglalatosságaim közé a szőlőkapálás, mindig győzködni kellett, hogy menjek – ismerte el a szőlész-borász. – A bort se szerettem akkor még, és nem is gondoltam, hogy valaha megszeretem – csakúgy, mint a szőlővel kapcsolatos munkát. Aztán valahogy, mint a jó bor, megértem erre a feladatra.

Vlasics Lajosnak soha nem volt gondja az értékesítéssel. Több üzletben is megtalálni a borait, még Budapesten is ­kaphatók.

– Ez üzleti szempontból nem valami nagy dolog, hiszen mindössze 900 tőke terméséről van szó, inkább a szívemnek, a lelkemnek kedves – jelentette ki. – Másrészt azt gondolom, nem baj, ha Tótszentmárton, illetve a Kálmán-hegy nevével az ország más pontjain is találkoznak az emberek.

A borász a hegyen egyre nagyobb számban megjelenő turisták számára is kedvező értékesítési formát próbált ki nemrég: az út mellé, a birtoka szélére kirakott egy hordót, arra pedig a boraiból, illetve a bor, ásványvíz, szén-dioxid, lime és menta felhasználásával készített koktéljából kihelyezett egy-egy palackkal. Az üvegek alatt a hozzájuk tartozó nyugták a nedű árával. Az ellenérték megfizetésével a nedűk szabadon elvihetők, a „rendszer” a becsületkassza elvén működik.

– Nincsenek rossz tapasztalataim, elenyésző azok száma, akik fizetés nélkül visznek a borokból. Épp nagypénteken valaki megtette, de később visszajött, a lelkiismerete nem hagyta nyugodni, bevallotta az esetet és egy kivétellel visszahozta a borokat, illetve az addig összegyűlt pénzt is, mert azt is elvitte. Bocsánatot kért – természetesen, megbocsátottam neki és megajándékoztam egy üveg borral – mesélte.

Vlasics Lajos jelezte: az motiválta, hogy a pandémiában a túrázást, kirándulást választó mind több embert visszatérésre bírja; ismerjék meg a Kálmán-hegyet, ezt a 110 pincének és a Szent Márton Borbarát Egyesület által kialakított Szent Orbán-pihenőnek otthont adó kis ékszerdobozt.