Az ősz és a tavasz sem tett jót a repcének

Nemes Kálmán Kerkafalva és Ramocsa térségében összesen 104 hektáron vetett repcét, ezzel az egyik legjelentősebb termőterület az övé a környéken. Mégsem elégedett, mint mondja: sokkal többet várt a most éppen sárgán virágzó olajnövénytől.

– Az ősz eleinte jól alakult, nagyon szépen indult a növény, de aztán jött egy csapadékosabb időszak, ami már nem tett jót neki – magyarázza a gazdálkodó. – A tavaszi hideg, hűvös időjárás, az áprilisban több napon át tartó fagy pedig még inkább visszavetette a repce fejlődését. Ennek nemcsak az lett a következménye, hogy jó két héttel később indult meg a virágzás, hanem az is, hogy alacsonyabbra nőtt a növény.

Nemes Kálmán azt is hozzáteszi, április végén, május elején valamennyire azért „helyrerázódott” a növény, sok oldalhajtás alakult ki, ezek is hoztak virágot, így várhatóan termés is lesz rajtuk. Ezzel együtt is azt gondolja: gyenge, közepes eredménynél jobbra nem számíthatnak. Bár az aratás pontos idejét a növény jelenlegi állapotában nehéz megjósolni, de Nemes Kálmán szerint az is kitolódhat, inkább június végén, mint közepén kezdhetik majd meg.

– Van egy másik probléma is, ez pedig a vadkár – mutat rá. – Nekem húsz hektárt kellett kitárcsáznom emiatt. Azokon a szántóföldeken gyakorlatilag négyzetcentiméternyi hely nem maradt, ahol ne jártak volna a vadak. Teljesen lerágták a növényt, csak a gyökere állt ki a földből, nem volt értelme megtartani. Az egyik területre tavaszi búzát, a másikra szóját vetettem helyette.

Nemes Kálmán szerint a vadkár növekedését többek között az okozza, hogy megyeszerte mind több a lekertelt vagy beépített terület, s emiatt a vadak élettere egyre inkább összeszűkül. Villanypásztorral már nem tudnak eredményesen védekezni ellenük a gazdák, de sok esetben a vadkerítés sem nyújt elegendő védelmet. A szarvas könnyedén átugorja, a vaddisznó kidönti, kiszaggatja, vagy ha talál egy kisebb rést, átbújik alatta. A gazda szerint egységes fellépés, illetve a vadgazdálkodó és a termelő között konstruktívabb együttműködés kellene a probléma kezeléséhez.

– Azért is érint hátrányosan a vadkár, mert a gyengébb termés miatt várhatóan jelentősen meg fog emelkedni a repce felvásárlói ára – fűzte tovább. – Erről vannak előzetes információink is, 170-180 ezer forintos tonnánkénti árról hallani, miközben eddig 130 ezer forint körül alakult az ár, maximum 140 ezer forintot ért el.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei szervezetének elnökétől, Sabján Krisztiántól is hasonló információkat kapunk, azaz ő is átlagos, a megyében megszokott termést jósolt, ami hektáronként két és fél, legfeljebb három tonnát jelent. Hozzátette: a zalai repce vetésterülete nyilvántartásuk szerint 16390 hektár.

– A korai repcék lassan kezdenek elvirágozni, a későbbiek viszont jelenleg is teljes virágzásban vannak – folytatta. – A szinte naponta változó időjárás nem tesz jót a vetéseknek, de az őszi állományoknak sem. A virágzás elhúzódott a hűvös idő miatt, előfordult fagykár is. A jelentett ellenőrzött fagy­kár mennyisége eddig 20 hektár. Ebben azok a területek szerepelnek, amelyek április 30-ig kerültek be a nyilvántartásunkba, a végleges adat ennél várhatóan magasabb lesz.