2021.04.23. 10:00
Föld-napi gondolatok az emberi (ön)pusztításról
„A zöldfelületek aránya városunkban a legkedvezőbb az országos statisztikák szerint” – mondta a megyeszékhelyről Stárics Roland, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatóhelyettese, földrajztanára, amikor tegnap a Föld napja alkalmából azt kértük tőle, hogy beszéljen bolygónk, természeti környezetünk azon problémáiról, amelyek az egyéni és közösségi tudatos felelősségvállalásra irányítják a figyelmet.
Stárics Roland egyik kedves zalai természeti területe a Kis-Balaton Fotó: ZH
A szaktanár úgy látja: a mai felnőtt generáció tagjainak feladata, hogy a fiatalok szemléletét a Föld erőforrásainak védelme felé fordítsa. És a Zrínyi-gimnázium már hosszú évek óta ezt is teszi.
Az első Föld napján, 1970. április 22-én az egyetemista Denis Hayes kezdeményezésére 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért.
– A Föld első számú alakítója az ember, ezért a tudományos konferenciákon felmerült, hogy új földtörténetikor-jelöléssel antropocénnak nevezzék az első ipari forradalom vagy az első atombomba ledobása utáni időszakot – mondta Stárics Roland. – Földünk ezer sebből vérzik, közvetlen környezetünkben is tapasztalhatjuk az emberi tevékenység lenyomatát, a légköri változásokat: az ózonréteg vékonyodását és az üvegházhatás erősödését. Tőlünk távolabb a világtengerek vízszintjének emelkedése és az egyenlítői térség esőerdőinek irtása miatt a pusztító sárlavinák okoznak gondot. Harminc év alatt 17 magyarországnyi területtel lett kisebb a Föld erdőborítottsága – nagyvárosok, közlekedési infrastruktúra és szójaültetvények veszik át az erdők helyét.
A tanár utalt arra is, hogy a Föld egyik legszárazabb pontja a Colorado völgye, Las Vegas közelében, mégis azt látjuk, hogy az ottani tehetős emberek nem kímélik a vízbázisokat, életvitelük nélkülözi a belátást. Pedig arra volna szükség, hogy mindenki a maga eszközeivel csökkentse a környezetszennyezést, a természetkárosítást és a túlfogyasztást. E cél érdekében igyekszik kiaknázni a hasonló világnapokat tanítványaival, kollégáival.
Zalai tájképek
– A globális túlfogyasztás ott tart, hogy az ember egy éven belül már júliusra feléli a 4,6 milliárd esztendős Föld 12 havi biokapacitását, ha nem változtatunk, 2030-ra egy év alatt két évre valót fogyasztunk el, így egyre nő az ökológiai lábnyomunk. A sivatagosodás és a természetátalakítás nyomán ma 780 millió embernek nem jut iható víz a Földön.
A Kárpát-medence és benne Zala megye a vízkincs, az erdőborítottság, a talajviszonyok és az éghajlat szempontjából ideális élettér, ezért is kell vigyáznunk rá. Stárics Roland javasolja: kiránduljunk sokat gyalog vagy biciklivel, gyűjtsük szelektíven a szemetet, parkosítsunk, ültessünk minél több fát.
