2021.04.22. 16:50
A mókás herceg poénja a magyar konyháról
Fényes katonai pályáról mondott le szerelméért az Európa-szerte kedvelt, jó humorú Fülöp herceg, II. Erzsébet férje, akit múlt szombaton helyeztek örök nyugalomra. Köztudott róla, kedvelte Magyarországot, hitvesével 1993-ban járt itt, és állítólag egyik legnagyobb poénja is ekkor született.
Anglia-szerte óriáskivetítőkön és plakátokon is búcsúztak a királynő szeretett férjétől Fotó: MTI
Európa 49 országából 12 nem köztársaság, hanem monarchia, indítjuk kicsit távolabbról a beszélgetést, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nagykanizsai származású docensével, a nemzetközi jogi tanszék vezetőjével. A tizenkettőből hét királyság (a brit közösség is az), a többi pedig hercegség, nagyhercegség és ebbe a sorba tartozik a Vatikán is, amit a pápa gyakorlatilag választott uralkodóként irányít.
A jogász-politológus azt mondja, a királyságok ma már messze nem úgy működnek, mint évszázadokkal ezelőtt, amikor valóban egy ember uralkodott; most megosztott a hatalom. Az Egyesült Királyságban a jogalkotás a parlamenté, a végrehajtói szinten pedig osztozik az uralkodó és a kormány.
Ugyanakkor a király(nő) államfőként működik, és a formula szerint őfelsége nevében kormányozzák az Egyesült Királyságot, így ő nevezi ki a miniszterelnököt és a minisztereket. Összehasonlítva a többi európai monarchiával a brit modellt, ott közepes erősségű az uralkodói hatalom, szögezi le dr. Tóth Norbert.
– A skandináv királyságok esetében, különösen Svédországban erősen korlátozott a koronás fő szerepe, ellenben Liechtensteinben és Monacóban erősek az uralkodói jogkörök – részletezi a docens. – Az Egyesült Királyság valahol e kettő között helyezkedik el. A király megvétózhat például törvényeket, de erre utoljára 1708-ban volt példa, és elvárás is vele szemben a politikai semlegesség, hogy kifejezhesse a nemzet egységét.
A 69 éve trónon lévő II. Erzsébet megfelel ennek az eszménynek, sőt, azzal a jogával sem élt soha, hogy a trónutódlási sorrend első hat helyén lévő örökös házasságkötésébe beleszóljon, teszi hozzá dr. Tóth Norbert, így Károly, Vilmos és Harry is szabadon dönthetett. Persze, egyre kevésbé jellemző, hogy az európai uralkodócsaládok sarjai, egymás között, a saját köreikből házasodnak, inkább polgári származású társakat választanak, akik így bekerülnek a királyi családokba. A világ más pontjain sincs ez másként, kivételnek Japán mellett az öböl menti monarchiák számítanak.
Fülöp herceget 99 évesen szólította magához a Teremtő, II. Erzsébet, vagyis Elizabeth Alexandra Mary Windsor 95 esztendős, így egyre többeket foglalkoztat az utódlás kérdése birodalomszerte.
– Károly herceg 73 éves, ő lehet a legidősebb uralkodó, aki trónra lép Nagy-Britanniában – mondja a jogász-politológus. – A sorban automatikusan ő következik majd, de erről a jogáról lemondhat, amit sokan valószínűsítenek is, mert két házassága miatt, finoman fogalmazva, deficitje van a brit társadalomban, a népszerűsége messze nem olyan magas, mint mondjuk Erzsébeté. Azonban valószínűbbnek tartom, hogy mégis trónra lép, hiszen évtizedek óta egyfajta társuralkodóként jelenik meg édesanyja mellett, készül erre a szerepre.
Fülöp kapcsán a tanszékvezető megjegyzi, közjogi funkciója ugyan nem volt a hercegnek, de a királynő házastársaként bizonyos etikai, erkölcsi, protokolláris és jogszabályoknak meg kellett felelnie, és akadtak bőven feladatai Erzsébet mellett.
– Áldozatokkal járt a részéről, hogy a királynő házastársa – fogalmaz dr. Tóth Norbert. – Fülöp herceg nagyon ígéretes katonai karriert hagyott félbe az uralkodó kedvéért: admirálisként szerelt le fiatalon, katona akart lenni, de feladta az álmait, hogy hitvesét segítse az uralkodásban.
Edinburgh hercegének élete ezzel együtt is kész regény. Korfun született a görög és a dán királyi család sarjaként, ám csecsemőkorában elűzték őket Hellász földjéről. Később Francia- és Németországban, valamint az Egyesült Királyságban tanult, 1939-ben pedig, tizennyolc évesen, belépett a Brit Királyi Haditengerészetbe. Ekkor kezdett levelezni az akkor 13 esztendős Erzsébet hercegnővel, a kapcsolatuk pedig elmélyült, s 1947-ben frigyre léptek VI. György engedélyével. Ekkor Fülöp lemondott a görög királyi címről, felvette a brit állampolgárságot és az anyai nagyszülők vezetéknevét, a Mountbattent. Azóta a család több tagja is használja ezt, illetve a Mountbatten-Windsor megnevezést, királyi titulusa mellett.
Fülöpről köztudott, hogy nagy sportrajongó volt, közreműködött például a fogathajtó események szabályainak kidolgozásában, illetve versenyzett is, négyesfogat-hajtásban több világbajnoki érme is van, például bronzot szerzett 1978-ban Kecskeméten, hat évvel később pedig Szilvásváradon.
Emellett legendásan szerette az autókat, a Land Rover volt a kedvence. Olyannyira, hogy eltérve a szokásrendtől azt kérte, ne lóvontatású fekete ágyútalpon vigyék utolsó útjára, hanem azon az átalakított Defender terepjárón, amelynek tervezésében 16 éven át részt vett. A különleges kocsi 2019-ben került a királyi garázsba, és a világon összesen kettőt gyártottak belőle.
Fülöp közkedveltségét kiváló (és minősítés nélkül tegyük hozzá: angol) humorának is köszönheti, egyik aranyköpése Magyarországhoz kötődik. Amikor 1993 májusában ide látogattak II. Erzsébettel, a hazai konyha jellegzetes ételeit is megkóstolták. Állítólag Fülöp, miután megismerte a diétásnak cseppet sem mondható hagyományos fogásainkat, azt mondta egy vékonyabb brit turistának: „A derékméretéből ítélve nem lehet itt túl régóta...”
