Nem maradnak magukra a kézművesek a járvány idején

Az elmúlt esztendőben megcsappant, sőt sok esetben megszűnt a személyes találkozások lehetősége. Elmaradtak vagy az online térbe költöztek a kézműves szakkörök, kurzusok. A zalai szervezet célja, hogy ebben az időszakban se maradjanak magukra az alkotni vágyók. A weboldalon sorra mutatkoznak be a népművészek és szakemberek. Eddig Domján Zsuzsanna, Nagy Béla, Füzes Zsuzsanna, Horváth Éva, Nemes Viola, Simon Kata és Csuti Tibor munkásságáról tudhattunk meg többet, de a sorozat folyamatosan bővül. Aki regisztrált az oldalra, az közvetlenül a több évtizedes tapasztalattal rendelkező mesterektől kérdezhet, segítséget kérhet, ha otthon elakadt egy-egy munkamenettel. A mester-tanítvány személyes kapcsolat tehát amolyan digitális oktatással, illetve beszélgetéssel egészül ki. Devecz Zsuzsanna egyesületi titkár szerint ez az oldal később, a korlátozások megszűnésével is fontos fórum maradhat.

–Ki kellett találnunk valamit, hogy ne vesszen kárba az elmúlt hónapok tevékenysége, valamint hogy tovább erősítsük eddigi közösségünket. A szakmai vezetés, odafigyelés, jó tanács elengedhetetlen az alkotómunka során. Reméljük továbbá, hogy régi tagságunk mellett egyre több olyan érdeklődővel találkozunk, aki eddig nem szólított meg minket. A tudás átadása lételemük népművészeinknek. Az oldalon blogbejegyzéseket is várunk mindazoktól, akik szívesen megosztják élményeiket, tapasztalataikat. Szeretnénk arról is beszámolni, hogy az egyesület tagságából 39 népművész nyújtott be pályázatot a Magyar Művészeti Akadémiához. Például a szövők közül többen négynyüstös szövőszék beszerzését célozták meg. Ez a lehetőség arra ösztönzi a szervezetet, hogy később kurzusokat szervezzen a népművészek számára. Amolyan szakmai továbblépés, mert a zalaiak többsége kereten készíti gyapjúszőtteseit, kevesen foglalkoznak vászonszövéssel. Visszakanyarodva a weboldalhoz, az kiváló felület lesz például a szövőkurzusok között az otthon végzett munkák ellenőrzéséhez, bemutatásához. Úgy gondolom, bár sok mindent vesztettünk a járvány miatt, a helyzet arra kényszerített minket, hogy megtaláljuk a lehető legjobb megoldásokat a kapcsolattartásra és a zavartalan alkotói munkára.

A titkár beszámolt továbbá arról is, hogy az egyesület folytatja a 2017-ben elkezdett, a hagyományok háza hálózatában végzett megyei feladat­ellátását. Az úgynevezett települési program célja, hogy újra felfedezze és egyben átörökítse az utókor számára a helyi értékeket. 2018-ban Zalaszombatfán elindították szakkörüket a hetési szőttes visszatanítására, Hácskó Zsuzsanna egy évig oktatta az érdeklődőket. A kezdeményezés sikeres volt, ugyanis a falu folytatja a foglalkozássorozatot.

– A programban az elmúlt négy év tapasztalatát összegeztük. Célunk, hogy az adott településen a népművészeket és a helyi lakosságot ösztönözzük a múzeumi és a területi kutatómunkára – mondta az idei tervekről Devecz Zsuzsanna. – Igazi értékmentésről és közösségápolásról beszélünk tehát, ugyanis a foglalkozást vezető népművészeknek kizárólag a helyi értékek alapján kell tematikus szakkört tartaniuk. Ez országosan egyedülálló vállalkozás. A települési programhoz kapcsolódva, a módszertani munka teljességét szolgálva a részt vevő településeken megrendezzük a már tavaly elindított Állomások és értékek vándorkiállítás-programsorozatot is, így segítve a részt vevő közösségeket, hogy megismerjék saját és a szomszédos települések helyi értékeit. Egyesületünk módszertani segítséget ad a program helyi szervezéséhez, a kiállítás megrendezéséhez, a gyűjtőmunkához. A települési program végén a hagyományok háza a foglalkozásvezetők közül elismeri a legkiemelkedőbb szakmai munkát végző népművészt, a legsikeresebb alkotói közösséget, valamint a legjobb partnertelepülést. Érdekes, hogy az Állomások és értékek program által a községek újra felfedezték saját kulturális kincseiket, az idei programban bemutatni kívánt helyi értékekkel kapcsolatban pedig újabb népművészeti helyi értékeket kívánunk közkinccsé és élővé tenni. Ebből is látszik, mennyire fontos ez a fajta értékmentés.