Hurrá, belföldön nyaralunk! Így hatottak a karanténhónapok a zalai turizmusra

Keszthely

Jó példa erre Keszthely és a Helikon Kastélymúzeum, amely kiemelkedő érdeklődésnek örvend, fogalmazott Pálinkás Róbert igazgató, hozzátéve: a magyar vendégek visszatértek, sőt sokkal nagyobb számban érkeznek, mint tavaly.

Pálinkás Róbert azt mondta, egyértelmű tapasztalat, hogy a turisták élményeket, programokat keresnek, s egyre magasabbak az igények e tekintetben. A Helikon Kastélymúzeum épp ezért ezen a nyáron tematikus napokat kínál hétfőtől vasárnapig, amelyek iránt kiemelkedő az érdeklődés. A családokat pedig kincskereső játékkal várják a parkban, emellett vannak esti tárlatvezetések és lovas­bemutatók is.

– A látogatók rendkívül fegyelmezettek – tette hozzá az igazgató –, elfogadják, hogy csak maszkban jöhetnek be a kiállítótereinkbe, s betartják a biztonsági előírásokat, s mi fokozottan ügyelünk a higiéniára, a rendszeres fertőtlenítésre.

Gyenesdiás

A balatoni régióban pezsgő a fürdőélet is, a nap simogatta szelíd hullámok vonzzák a kikapcsolódásra vágyókat. Gyenesdiás két, ötcsillagosra minősített strandja – közülük a Diási Játékstrand a tó legjobbja lett idén – jórészt a Magyar Turisztikai Ügynökség által biztosított forrásokból minőségi fejlesztésekkel, megújulással készült a szezonra, amit visszaigazolt a Kék Hullám Zászló zsűrijének értékelése is. De talán ennél is fontosabb, hogy a hazai vendégek nagy számban jönnek, visszatérnek, összegzett Gál Lajos polgármester.

– A tendenciákból, foglalási adatokból azt látjuk – folytatta a településvezető –, hogy az év eleji, még a járványt megelőző optimista terveink 70 százalékosan teljesülhetnek a főszezonban. A minőségről nem mondunk le, hisz ezt a vendégek egyre inkább igénylik, biztosítanunk kell mindazt, amit Gyenesdiástól megszoktak.

Gál Lajos kifejtette, a tíz éve indított koncepciónak köszönhetően az üdülőfalu továbbra is népszerű a hazai családok körében, így jó nyárra számít, azonban megfigyelhető, hogy a strandokon a korábbiaknál óvatosabban, megfontoltabban költenek az emberek, az elmúlt hónapok tapasztalatai erre ösztönzik őket. Szerinte Zala megye büszke lehet arra, hogy mind a négy balatoni településen vannak ötcsillagos fürdőhelyek Balatongyöröktől Keszthelyig, és ez erősíti a térség turisztikai pozícióit.

Hévíz

S ha ugrunk néhány kilométert: Hévíz sem panaszkodhat az újranyitást illetően. Májusban az előző évinek mindössze 2-3 százaléka volt a forgalom, de a nyár már sokkal kedvezőbb képet mutat. Mint Pálffy Tamás, a város turisztikai cégének igazgatója kiemelte, július eleje óta a szállodákban 70 százalék körüli a foglaltság, ez főként azokra a házakra jellemző, amelyek korábban is elsősorban magyar vendégeket fogadtak, de a külföldi dominanciájú hotelekben is folyamatos a növekedés.

– Az online foglalási rendszerek adataiban azt látjuk, hogy az előző évekhez képest jelentősen nő a belföldi érdeklődés Hévíz iránt – jellemezte a helyzetet Pálffy Tamás –, ebben a szegmensben 50 százalék feletti a bővülés, s ami feltűnő: sok a fiatal, sőt az öt év alatti gyerek, tehát hazai családok is jönnek hozzánk. A külföldi vendégek persze hiányoznak, ám egyre több némettel, osztrákkal találkozni, és már orosz szót is hallani a városban.

A szakember arról is beszélt, a szállodák tapasztalatai szerint a vendégek sokkal türelmesebbek, elfogadják azt is, ha a biztonság miatt a svédasztalnál séf szolgál ki, és picit lassabb a haladás. Pálffy Tamás arról számolt be, felértékelődött az aktív pihenés, az ideérkezők – a megszokott szolgáltatások mellett – kirándulni, kerékpározni, túrázni akarnak.

Vannak azonban olyanok, akiket a Covid-helyzettől függetlenül távolabbi célpontok vonzanak, a magyarok legnépszerűbb külföldi nyaralási helyszíne továbbra is az Adria. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság lapunk kérésére készített összesítése szerint június 12-től tegnapelőttig már 72 252 magyar polgár lépte át a határt Letenyénél, közülük júliusban eddig mintegy 56 ezren. Persze Horvátország másokat is vonz, ebben az időszakban majdnem 413 ezer utazót regisztrált a ZMRFK a határon. Szokásaikkal kapcsolatban pedig támpontot ad, hogy ők 112 ezer gépkocsival és 817 busszal érkeztek.

Nagykanizsa – Nem a vírustól, a következményektől félnek

Jelentősen átalakította a magyarok utazási szokásait a pandémia s az annak nyomán bevezetett intézkedések. Érdekes azonban, hogy az emberek nem a koronavírustól félnek, hanem az utazással járó bizonytalanságtól és az azt követő esetleges korlátozásoktól.

– Március 15. után minden megváltozott – szögezte le Tulezi Anikó, a nagykanizsai Hello Travel utazási iroda vezetője. – Az utazási irodák, utazásszervezők bevételei gyakorlatilag lenullázódtak, pedig az év jól indult. Kicsit kezdett újra megélénkülni a piac a kijárási korlátozás feloldása után, mielőtt az országokat a fertőzésveszély szempontjából piros, zöld és sárga zónákba sorolták volna. Ezt követően megint visszaesett a kereslet, tapasztalataink szerint az emberek tartanak attól, mi lesz, ha mire hazaindulnak, megváltozik az ország besorolása, s idehaza karanténba kell vonulniuk. Érzékeljük, hogy a magyarok mennének külföldre nyaralni, de emiatt és a sok bizonytalanság okán a többség idén inkább letesz utazási álmairól. A bizonytalanságot például az jelenti, hogy előfordulhat: a lefoglalt szállást nem lehet igénybe venni, mert mire megérkezik a vendég, felfüggeszti a működést a hotel. S vannak, akiket az előírt koronavírusteszt költsége riaszt el.

Tulezi Anikó úgy látja: a belföldi utazások kerültek előtérbe, melyek repülő nélkül, autóval megoldhatók, külföldre legfeljebb a közeli országokba, 2-3 napra mennek az emberek.

– Egyes munkahelyeken el is várják a munkavállalóktól, hogy ne utazzanak külföldre, ez is visszatartó erő – tette hozzá a szakember. – S nem utolsósorban: a kijárási korlátozás és a home office időszakában a családok jó részének pénzügyi tartalékai kimerültek, illetve a kivehető szabadságaikat is felhasználták.

Pedig a turizmusból jelentős profitot termelő országok tárt karokkal és jelentős kedvezményekkel várják a turistákat, utóbbiak mértéke Olaszországban 20-30 százalék.

Lenti

Lentibe is sok olyan vendég érkezik, aki a járvány miatt elhalasztja külföldi utazását, és helyette belföldi célpontot választ. Fodor Géza és felesége, Fodor Gézáné Budapestről jött a határ menti városba. Ismerőseik ajánlották nekik a lenti hotelt és a fürdőt. Elmondták: idén a járványhelyzet miatt lemondták Párizsba és Madeirára tervezett útjukat, és inkább hazai tájakat, főként fürdőhelyeket keresnek fel. Hat napot töltenek Lentiben, fő céljuk a pihenés és a wellness.

Kárpáti Zoltán, a Thermal Hotel Balance és a gyógyfürdő igazgatója elmondta: a szálloda május 29-én nyitotta meg újra kapuit a vendégek előtt, ott és a fürdőn egyaránt igen komoly higiénés előkészületeket végeztek az újranyitást megelőzően.

– A júniust még az óvatosság jellemezte – mondta az igazgató. – A július és az augusztus már hasonlít a normál nyári szezonra bevételben, vendégforgalomban és szobakihasználtságban is. Júliusban 73 százalékos a szobák kihasználtsága, tavaly ebben az időszakban 80 százalék volt. Jelentős az emelkedés a júniusi 30 százalékhoz képest, az eddigi előzetes foglalások alapján augusztusban pedig 65 százalékos foglaltságnál tartunk. A júliust és az augusztust magasabb átlag­áron tudtuk értékesíteni, ez optimizmusra ad okot a jövőre nézve, feltéve, hogy nem lesz második hulláma a járványnak. A hotel és a fürdő esetében egyaránt a hazai vendégek dominálnak, a szállodába érkezők 76 százaléka belföldi, a külföldiek főként osztrákok, csehek és németek.

Hozzátette: terveiket a járvány teljesen átírta, a költ­ségei­ket folyamatosan racionalizálják. A fürdő kihasználtságáról megtudtuk: mintegy 30 százalékkal elmarad a tavalyitól a látogatók száma, érezhető a környező szálláshelyek vendégeinek elmaradása s az óvatos belföldi kezdés, és eddig az időjárás sem kedvezett igazán a strandolóknak hétvégente.