A Simon család nemcsak Keszthely, hanem az ország történelmében is jelentős

A mementót az ADD meg a lehetőséget! Alapítvány és az Immánuel Magyar–Izraeli Baráti Társaság készíttette. Utóbbi elnöke, dr. Szarka Lajos történész lapunknak elmondta, négy ember előtt tisztelegnek, aki meghatározó volt a város – és az ország – történetében.

Dr. Simon Sándor járási tisz­tiorvosként, szemorvosként, megbecsült keszthelyi polgárként híres volt jótékonyságáról, például a szegényektől sok esetben nem fogadott el honoráriumot lakásán tartott magánrendelésén. Felesége, Hoff­mann Janka pedig az izrae­lita nőegylet tagjaként végzett széles körű karitatív tevékenységet a városban, nemcsak a zsidó, hanem a keresztény lakosságot is segítve – vitt vissza több mint egy évszázadot a múltba dr. Szarka Lajos a Kossuth utca 1. előtt állva.

– Ebbe a miliőbe született először Imre 1906-ban, aki a numerus clausus miatt Németországban tanult, gépész-, elektro- és építészmérnök is volt, de a kávéfőző gépek gyártásával vált igazán híressé. Emellett például a budapesti Lehel téren házakat is tervezett – folytatta a családhistóriát a történész. – Húga, Böske, a későbbi világszépe 1909-ben született. A szülőket 1944 nyarán deportálták, előbb a keszthelyi gettóba kellett vonulniuk, majd innen június 20-án vitték őket az andráshidai gyűjtőtáborba, ahonnan július 5-én Auschwitzig ment velük (is) a vonat. Nem jöttek vissza, a keszthelyi zsidók túlnyomó részéhez hasonlóan.

Imre németországi tanulmányai után hazatért, nem ment el Amerikába vagy Nagy-­Britanniába, mint nagyon sok zsidó származású, később Nobel-díjjal elismert magyar tudós; később gépgyárakban dolgozott, a II. világháború alatt pedig munkaszolgálat lett az osztályrésze. Szabadulása után alapította meg Szigony nevű cégét, és az 1947-es Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállította az Atomic kávéfőző gépét, amellyel sikert aratott, a szocialista korszakban a legjelesebb maszekként tartották számon itthon, több ezer, egyedileg számozott, magasnyomású kávéfőzőt gyártott, majd szervizelt haláláig, a 80-as évekig, később pedig felesége vitte tovább a vállalkozást. Simon Imre neve a Magyar Életrajzi Lexikonban is szerepel mint az Atomic, a Bambi, az Electro Piccolo és a Minipress atyja.

Böske Bécsben és Drezdában kapott úri nevelést, zenei, nyelvi ismereteket szerzett, és ő lett az első Miss Hungária 1929-ben, majd abban az évben Miss Hungáriának és megosztva Miss Universe-nek is megválasztották. A két világháború közötti időszak emblematikus nőalakja volt, szögezte le dr. Szarka Lajos, így folytatva: Böske a háború alatt a férjével egy pincében bujkált a nyilasok elől, emiatt súlyos egészségkárosodást szenvedett, mozgáskorlátozottá vált, sőt, a beszédkészsége is sérült. Később, férje halála után bátyja, Imre vette magához, és az ő családjával élt 1970-es haláláig, de soha nem beszélt csodálatos szerepéről, múltjáról, amit megerősített a fivér két, az emléktábla leleplezésén jelen lévő fia, Tibor és Sándor is. Mint elmondták, Böske nénivel – mert ők így hívták – majdnem másfél évtizeden át reggeliztek és vacsoráztak együtt, de azt, hogy ki ő valójában, csak akkor tudták meg, amikor halála után kinyitották a szekrényét, amelyből kiözönlöttek az egykori képes újságok…

Nagy Bálint, Keszthely polgármestere az avatáson hangsúlyozta, az emléktábla-állítás eddig a város adóssága volt, hiszen a Simon család, Böske mellett, neves orvost és feltalálót is adott a városnak és az országnak, akik hírét vitték az egész térségnek. Hozzátette: amikor az elődökre gondolunk, akkor a jelenkor kihívásaihoz is erőt gyűjthetünk, hiszen példákat látunk, egyfajta zsinórmértéket kapunk.