Zala megyében kétezer hektárnyi ültetvényt érint a szőlő fertőző megbetegedése

– A Dunántúlon – Tolna megye kivételével – mindenhol megjelent a károsító. A betegség Zala megyében az első megjelenése óta sajnos folyamatosan terjed, újabb és újabb települések környékén találkozunk a tüneteivel a fertőzött szőlőtőkéken – mondja érdeklődésünkre Szabó Béla, a Zala Megyei Kormányhivatal osztályvezetője, akitől az újabb esetek kapcsán érdeklődtünk.

A növényvédelmi szakem­ber elmondta, a megyében mostanra több mint 80 település érintett a fertőzésben, ami összesen mintegy kétezer hektár szőlőterületet jelent. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, a terjedése azonban megállítható a fertőzött növények megsemmisítésével, valamint fő terjesztője, az amerikai szőlőkabóca elleni kezelésekkel, ugyanis ez a rovar viszi át – táplálkozás közben – a fertőzést egyik növényről a másikra.

– Miután egy ültetvényben felfedezzük a fertőzést, egy kilométeres körzetben az összes szőlőterületet bejárjuk, átvizsgáljuk és mintákat veszünk. Ha a laboratóriumi vizsgálat megerősíti a fertőzést, az érintett ültetvényekben elrendeljük a fertőzött növények kivágását, valamint a növényvédelmi zárlatot, amelynek előírásai – a fertőzés helyétől számítva – négy kilométeres körzetben érvényesek. A megyében kilenc térséget tartunk nyilván, ahol a fertőzés elterjedt, és csupán a 2019-es felderített fertőzések kapcsán több mint kilencezer tő szőlőt kellett kivágni – részletezte a betegség eddigi következményeit.

A tavalyi vizsgálatok során Becsehely környéke és Letenye is a növényvédelmi hatóság látókörébe került, továbbá igazolódott a fertőzés a balatongyöröki Bece-hegyen és Zalakaros térségében is. Zalaegerszeg közvetlen külterületein egyelőre nem jelentkezett a károsító, ősszel azonban a bocföldei hegyen több fer­tőzött szőlőültetvényt is találtak. A hatóság az érintett helye­ken kivágatta a beteg szőlőtőkéket, majd az onnan számított négy kilométeres sugarú körben elrendelte a növényvédelmi zárla­tot.

Arra a kérdésünkre, mit és milyen kötelezettségeket jelent a zárlati intézkedés, illetve meddig tart, Szabó Béla a következőket válaszolta: – Elsőként fontos kiemelni, hogy ahol megjelent a fertőzés, ott ki kell vágni és elégetni a beteg növényeket. Továbbá a fertőzés négy kilométeres védőkörzetében a tavaszi metszés során el kell égetni minden szőlővenyigét. A szőlő esetében tavasszal olajos lemosó permetezést kell elvégezni, ezenkívül a vegetációs időszakban a betegséget terjesztő szőlőkabóca ellen 1–3 alkalommal rovarölő szeres permetezéssel kell védekezni. A növényvédő szeres kezelésekről permetezési naplót kell vezetni a rendelkezés betartásának dokumentálásához.

A zárlat alá vont területekről szőlőszaporító anyagot nem szabad szedni és kivinni, a jellemző tüneteket mutató tőkéket a tulajdonosoknak ki kell vágni. Ha nem biztosak a tüneteket illetően, értesíteni kell a Zala Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályát, ahol – ezt követően – megvizsgáljuk a növényt. A zárlat akkor oldható fel, ha az adott területen két éven át nem történik újabb fertőzés.

A szakember ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy kívülről, a betegségtől mentes övezetből a zárlat alá vont területre szabad bevinni pótlást, azaz lehet szőlőt telepíteni, továbbá a zárlatos területről kivihető érett szőlő, must vagy bor, mivel a termés nem hordozza a fertőzést.

A betegség terjedése elleni soron következő tennivaló az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés.

– A kabócák kelése május elejére, május közepére tehető Zala megyében. Ettől az időponttól számított három hét után érdemes elkezdeni a permetezést, ami tulajdonképpen a szőlő virágzásának időszaka – válaszolta a szakember.

A zárlati területekre vonatkozó előírások megtalálhatók az önkormányzati hirdetőtáblákon, illetve a szabályokat a jegyzők a helyben szokásos módon is kihirdetik. Ugyanakkor a növényvédelmi hatóság a zárlat alá vont területekre vezető utak mentén, a hegykapuknál a növényvédelmi zárlatot jelző felirattal együtt írásos szakmai tájékoztatókat is elhelyezett. Ezeket a növényvédelmi zárlat tábla hát­oldalán lévő ismeretterjesztő írásokat érdemes elolvasni, mivel fontos információkat tartalmaznak az eljárásokról, a vegyszerekről, valamint a permetezési időszakokról. Fontos tudni, hogy a zárlati előírások betartásával a fertőzés megállítható, ami minden gazda érdeke, ugyanis eredményt csak akkor érünk el, ha teszünk is érte, fűzte hozzá Szabó Béla.