Idén nyáron már ötödik alkalommal rendezik meg Zalában a Göcseji Dombérozót

Az ez évi tervekről a Göcsej Civil Társaság tagjaival beszélgettünk. Július 10-19. között számtalan kulturális, tu­risz­tikai, gasztronómiai prog­rammal, a helyi értékek, termékek bemutatásával várják az itt élőket és a távolról érkezőket.

Az elmúlt években népszerűvé vált eseményfolyamhoz Zalaegerszeg városa, a Göcseji Múzeum és a Zala Zone járműipari tesztpálya, illetve a Zalai Hírlap is csatlakozott, részt vesznek benne a társszervezetek, egyházak, magánszemélyek, helyi vállalkozások, termelők. Ez utóbbi fontos eleme a Göcseji Dombérozónak, hiszen többek között a helyben születő termékek irányítják a figyelmet a térség néprajzi, gasztronómiai egyediségére. Magai Ágota, a szervezés motorja, a Göcsej Civil Társaság alapítója; Szak Enikő, a Szak Olajsajtoló-üzem marketingese, a társaság tagja; Kardos Ádám, az ötödik éve működő szervező társaság alapító tagja úgy tartja, Göcsej emberléptékű szeglete az országnak, mely erdeivel, gyümölcseivel, állataival, templomaival, az emberek vendégszeretetével századok óta épít közösséget, hagyományt.

Azonban mára mindezt éltetni kell, átadni a fiataloknak, s megmutatni a szélesebb közönségnek. Göcsejnek a szegek együvé tartozásán alapuló múltja gazdag, de ők azt szeretnék, ha ebből jövő virulna.

– Alulról jövő kezdeményezés, hét ember ötlete ritkán jut el addig, hogy több száz program, 50 helyszín tízezernél is több látogatót tudjon fogadni – mondták beszélgetőpartnereim, akik az összefogás erejét dicsérik. Ágota felidézi az 1935-ös Göcseji Hét jelmondatát, ami az egész ország figyelmébe tudta ajánlani szűkebb hazánkat. Az előkép adott, az elmúlt négy év sikere pedig doppingszerré vált. – Mi is tanuljuk saját környezetünk történetét, jellegzetességeit.

Január 14-én Gombosszegen ültek össze az idén először, hogy kialakítsák az V. Göcseji Dombérozó programvázlatát, a tervekhez pályázatokat szeretnének majd rendelni.

– Önkéntesen szerveződik a csapat, lelkes a társaság, már tudjuk, újabb két település tervezi a csatlakozást – mondta Magai Ágota, hozzátéve, a Dombérozó szépen terebélyesedik, kikacsint Belső-Göcsejből. A tájegységi identitást megőrizve örülnek az érdeklődésnek, megtiszteltetésnek élik meg, hogy vonzónak látják mások is a Dombérozót. – Fő célunk változatlan, a helyben élőknek és az idelátogatóknak is nyújtunk a lehető legtöbb érzékre ható kínálatot. A Dombérozó jellemző programja a novai aratónap, a hívogató nyitott hegyi porták, kertek sora, a göcseji kirándulás, a helyi termékek bemutatója, a népzenei, néptáncos műsor, a templomi koncert, a tájházlátogatás, a kézművesség termékeinek kínálata, a színjátszás, a szabadalmaztatott göcseji társasjáték, valamint a beszélgetős estek sora, túraprogramok, gyalogos, kerékpáros és motoros utak, gazdag gasztronómiai kínálat.

– Idén nagyobb hangsúlyt szánunk a helyiek megmutatkozási lehetőségeinek – mondta Kardos Ádám.

Ehhez csatlakozik a tizenöt éve működő olajüzem képviseletében Szak Enikő:

– A hagyományos helyi ételek, alapanyagok az egészséges életmód zálogai, örülünk, hogy a látogatók érdeklődnek az olajsajtolás folyamata iránt is. A tökmagolaj mellett a méz, a lekvár, az aszalványok, a gyümölcspárlatok is főszerepet kapnak a Dombérozóban.

– A család a célcsoportunk, az a cél, hogy ki-ki találja meg a számára izgalmas programot, szabadidős elfoglaltságot, úgy, hogy közben mindez növelje a tájegység ázsióját – hangsúlyozta Kardos Ádám, aki a paraszti munkakultúra és a falusi háztartás fortélyaira, értékeire is gondol, amikor ezt mondja.

– Zajlik a márkaépítés? Gondoljunk a kapolcsi fesztiválra?

– Egészen más a mi feladatunk – jegyzik meg a társaság tagjai. – Persze márkát, bran­­-det szeretnénk építeni, de kiindulópontunk a helyi identitás, amit valószínűleg kicsit vissza kell tanítani. Legyen ismertsége Göcsejnek, olyan, ami a magunk számára is vonzóvá teszi. Szeretnénk, ha az itt élők is szeretnék a saját múltjukat, tájaikat, szokásaikat.

Elképzeljük az itt vakációzó családot: a gyerekek a fa társasjátékokkal játszanak, a szülőkkel együtt bakancsot húznak, biciklire ülve járják a domboldalak portáit, vagy lóháton poroszkálnak, a nagymama gyógynövényt, gombát gyűjthet, virágpalántákat cserél, este pedig a helyi sajt, lekvár, aszalt gyümölcs, dió, tökmagolaj, szederszörp, pálinka, vadhús vacsora után templomi koncertet, színházat, táncműsort, néprajzi kiállítást láthatnak, a 48-as zalai honvédek tetteiről hallhatnak előadást, vagy a csillagos ég alatt, tornácokon beszélgetnek együtt a helybéliekkel, miközben saját kezűleg faragnak fakanalat.

– Mi is úgy szeretnénk teljes kulturális vértezetben megjelenni, ahogy 1935-ben sikerült elődeinknek – magyarázta Ágota. – Mi kell ehhez? Mindenki. Várjuk a térségben élőket, akik önkéntes alapon szeretnének részt venni ebben, hisznek Göcsejben, vagy megmutatnák tehetségüket valamelyik falu képviseletében.

Az identitásépítés egyik jele a Nagylengyelben már lassan láthatóvá váló zöldterületi Göcsej-park, ahol a térség falvait helyezik el – táblákkal, címerrel, földmérő által pontosan kijelölve.

– Értékes támogatást kaptunk a Zala Megyei Önkormányzattól és a Göcsej Zala mente Leader Egyesülettől, ebben bízunk a jövőben is. Zalaegerszeg nagyon nyitott a Göcseji kezdeményezésünkre, és a partnerséget erősítjük a jövőben. Együttműködő partnereink a Zala Megyei Népművészeti Egyesület, a Falumúzeum, a vállalkozók, a zalai közélet képviselői.

Az érdeklődők június elejétől már láthatják a rendezvény logóját, a tájékoztató tábláit, lapunkban pedig ismét megjelenik majd a Göcsej totó. A szelvényeket a rendezvények helyszínein lehet majd leadni, a Dombérozó zárórendezvényén pedig sorsoláson vesznek részt. De addig még a következő hetekben kis sorozatban mutatjuk be a résztvevőket és kínálatukat. A Göcseji Dombérozó Kincseit tehát keressék hasábjainkon, júliusban pedig Göcsej falvaiban.