Hogyan védekezzünk a klímaváltozás ellen?

Az esemény szervezője, dr. Lackner Gábor környezetmérnök, gazdasági agrármérnök elöljáróban elmondta: a globális klímaválság megkerülhetetlen s érint mindannyiunkat. Az 1990-es évek óta tudjuk, hogy súlyos problémáról van szó, de csak mostanában veszi annyira komolyan az emberiség, hogy megpróbál lépéseket tenni ellene. Mostanra már eljutottunk oda, hogy nem is annyira a megoldás a kérdés, hanem a túlélés, és a helyi közösségek szintjén is alkalmazkodni kell a kialakult helyzethez, hangzott el.

– Azért szerveződött a találkozó, hogy bemutassunk három módszert, amivel lehet segíteni – folytatta. – Az első az országos aszály-előrejelzésről szól, ezt követően az esővíz gyűjtésére adunk tippeket, majd az őshonos magyar gyümölcsfajtákról, illetve azok telepíthetőségéről beszélünk. Ez a tájékoztató talán ráébreszti a gazdákat arra, hogy érdemes lenne végre változtatni az eddigi módszereiken.

Dr. Benyhe Balázs, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság monitoringreferense előadásában kiemelte: azt a visszás helyzetet szüntetnék meg, hogy míg az ár- és belvízvédelem kiforrott rendszerben működik, addig az aszálykezelésre annak ellenére sincs operatív intézkedési rendszer, hogy az aszálykárok forintosítva lényegesen nagyobbak a mezőgazdaságban, mint a belvíz okozta károk.

– Ennek ismeretében a főigazgatóság elrendelte még 2015-ben, hogy az országos aszály-előrejelző monitoring­rendszert ki kell építeni – folytatta. – Vagyis meteorológiakerteket telepítünk országszerte, ezek több más jellemző mellett talajnedvességet mérnek. Az információk ingyenesen elérhetők s az adott környéken gazdálkodóknak nagyon hasznosak. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén még csak két állomás üzemel, ám a jövőben szeretnénk továbbiakat telepíteni. Egy Nagykanizsa közeli településre terveztek korábban egy ilyen kertet, de az nem épült meg, így, ha a pincetulajdonosok igénylik, akár Förhéncen is telepíthető lenne – mondta dr. Benyhe Balázs.

Az utóbbi lehetőségnek, valamint a szakmai konferencia létrejöttének is örült Skanecz Sándor, a Förhéncért Egyesület elnöke. Nagy eredményként értékelte a gazdák nyitottságát, pozitívumnak, hogy szeretnék gyarapítani tudásukat a növényápolás módszereivel, az őshonos gyümölcsfák telepítésével és a környezetvédelemmel kapcsolatban. Mint elmondta: a fejlődés közös érdek, ugyanis a klímaváltozás nem várt akadályokat gördíthet a gazdák elé, ezzel most már szembe kell nézni.