Prósza, bor, tambura: őrzik a tradíciókat Tótszentmártonban

A szegények eledeleként is emlegetett sós vagy édes finomságokért, a borokért, a kellemes muzsikáért és a kivételes vendégszeretetért mindenki rajong Zalában, s a horvát településeken is – még Split mellől is érkezett hagyományőrző csoport a rendezvényre.

Jakopánecz Béláné, a tótszentmártoni énekkar tagja Dombai Istvánné Annus nénivel közösen felelt a prószák elkészítéséért. A burgonyás verzióba liszt, só és 60 kilogramm reszelt nyers krumpli került, míg a 45 liter aludttejjel készültbe kukoricalisztet is kevertek.

– Nagyanyáink ételeinek a híve vagyok, semmivel nem egészségtelenebbek, mint a mai, felturbózott táplálékaink – mondta Jakopánecz Béláné. – Szerencsére többen megőriztük eleink receptjeit, s igyekszünk minél többször elkészíteni családi körben. Ilyen például a laska, melyben a pirított tésztát leforrázzák vízzel, és töpörtyűs zsírral kínálják. A felnőtt lányaim is megtanulták a fortélyokat, így csak remélni tudjuk, hogy soha nem kell lemondanunk ezekről az ínyencségekről.

Czapári Márton polgármester köszöntőjében ugyancsak a tradíciók megőrzését emelte ki, szerinte az ősi gasztronómiai fogásokat kötelességük továbbadni a következő generáció számára.

– Egy becsehelyi és egy csörnyeföldi borház mellett a helyi zártkertekben készülő nedűket is megkóstolhatták a látogatók – tette hozzá. – Erre a vidékre ugyan korábban nem volt jellemző a tambura, inkább fúvósok zenéltek a lakodalmakban. A horvát tájegységekben azonban elterjedt a pengetős hangszer, s a fiatalok szívesen tanulták az iskolában. A fesztiválunkon pedig már több határon túli együttest is fogadhattunk. A mai est sztárfellépője pedig Đani Stipaničev, Horvátország egyik legjelentősebb énekes előadója.

A megnyitón Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta: a horvát–magyar barátság olyan erős, hogy már nem két különálló országról, hanem egy régióról beszélhetünk. A prósza, a bor és a tambura minkét nemzet számára különleges jelentőséggel bír, ezért az eseményre a jövőben is szükség van.

Cseresnyés Péter államtitkár szerint a gasztronómiai és kulturális seregszemle rendkívül fontos a közösség életében, és érezhető, hogy az itt élők ezer szállal kötődnek a szülőföldjükhöz.

A rendezvényen elhangzott: a fesztivál jövőre új helyre költözik, a faluház mögötti területen termelői piacot alakítanak ki, mely alkalmas lesz ennek a rendezvénynek a befogadására is.