Derült ég és sötétség, a táborozó csillagászok szinte minden óhaja teljesült

A program egyik csúcspontja volt, amikor kedd este meteorológiai ballont bocsátottak a résztvevők a közeli világűrbe. A táborlakók nem voltak kevesen, a telt házat a szervezet honlapján már napokkal a kezdés előtt jelezték: új jelentkezést – írták – csak úgy fogadhatnak, ha valaki lemondja a részvételt. A helyszínen járva szembetűnő volt, hogy a társaságban rengeteg a fiatal, bár Csizmadia Szilárd, a VCSE zalaegerszegi származású és Berlinben profi csillagászként dolgozó elnöke szerint ez elsősorban annak szól, hogy az idősebb tagtársak a tábori körülményeket nem vállalják már be olyan könnyen.

– Ezzel együtt a 29 éves átlagéletkor szép eredmény, szándékunk van viszont még lejjebb szorítani – árulta el az elnök hozzátéve: a táborban 78 ember lakik, akik éjszakánként 43 távcső segítségével pásztázhatják az eget. Utóbbihoz szükséges még két külső körülmény, a lehető legkisebb fényszennyezettség, illetve a tiszta égbolt. Előbbi szempontból az őrimagyarósdi éjszaka sötétje majdnem tökéletes.

A derült égbolt tekintetében viszont az elmúlt napok nem kényeztették el a táborozókat.

– Csillagásztáborban a dél­előtt elsősorban a pihenésé, délután előadások vannak, aztán alkonyatkor indul az igazi élet – vázolta a napirendet Csizmadia Szilárd. – A korlátozott lehetőségek ellenére rengeteg szépséget láttunk, megfigyeltünk ködöket, szupernóva-maradványokat. Nappal pedig készítettünk 3D-s bolygómakettet, építettünk és felbocsátottunk rakétákat, voltunk kirándulni Szombathelyen, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában, illetve – lévén nyári tábor – persze strandoltunk is.

Az idei, immár 27. VCSE-tábor (melynek létrejöttében a Magyar Csillagászati Egyesület és a TIT Öveges Ismeretterjesztő Egyesület is segített) résztvevői közül sokan különféle minőségben ott lesznek a Keszthelyen szombaton nyíló csillagászolimpián is. Csizmadia Szilárd például a feladatkitűző bizottság tagja, de van tagtársuk, aki a magyar csapat tagjaként versenyez.

– Idén végeztem a Zrínyi Miklós Gimnáziumban, és az ELTÉ-n tanulok tovább, csillagász szeretnék lenni – kezdte a bemutatkozást a zalaegerszegi Császár Kornél. – Az éjszakai égbolt látványa volt, ami egykor rabul ejtett, a fizika pedig mindig is érdekelt, innen a választás. Sok fordulós kiválasztás és felkészülés végén kerülhettem be a magyar csapatba. Tavaly már majdnem sikerült, akkor öt hely volt kiadó, és hatodik lettem. Idén rendező országként két csapatot indíthatunk, így a tíz között kellett ott lenni, és ez nekem harmadikként sikerült.

Középiskolások voltak a főszereplők a ballonfelbocsátás esetében is, igaz, ők Kaposvárról. A somogyi megyeszékhely Táncsics-gimnáziumából Vámosi László mentortanár vezetésével Vámosi Flórián és Miksa, valamint Pósa Péter alkotta a csapatot, mely a kísérletet megvalósította. Valamennyien VCSE-tagok, az egyesület a jogi és az anyagi háttér előállításában segített.

– A tagtársaink adták, illetve szedték össze a szükséges pénzt – mesélte Vámosi Flórián, miután a héliummal töltött meteorológiai léggömb eltűnt a felhőkben. – A ballon visz magával egy kis gondolát, melyben GPS-jeladót helyeztünk el, illetve kamerákat, amelyek reményeink szerint nagyjából 20 ezer fotót készítenek repülés közben. És ott van egy számítógép is, egy olyan, amit a nemzetközi űrállomáson használnak. Ezt egy nemzetközi tanulmányi versenyen sikeresen szerepelve kaptuk. Úgy kalkulálunk, hogy 30 kilométeres magasságban, mínusz 60 fokos hőmérsékletben durran majd szét a ballon, a műszerek pedig ejtőernyő segítségével érnek földet. Ez 3 órás utazással számolva valamikor éjjel következik majd be, és reméljük, hogy nem a Balaton közepe vagy valami hasonló lesz a helyszín. Az adatokat és fotókat a feldolgozás után a VCSE honlapján publikáljuk majd.

Csizmadia Szilárd elmondása szerint a megmozdulás célja volt az is, hogy a holdra szállás ötvenedik évfordulója előtt tisztelegjen. „Ha nekik sikerült olyan messzire eljutniuk, mi is meg tudjuk tenni ezt a pár tucat kilométert a közeli világűrbe” – fogalmazott.