A becsvölgyei hölgyek idén is közösen aszalják a jófajta gyümölcsöket

A 4. aszaló hétvégét tartotta augusztus és szeptember fordulóján a Becsvölgyei Nők Társasága. Pénteken felfűtötték a falu aszalóházát, majd telepakolták a 32 cserényt jóféle Stanley szilvával.

Fincza Zsuzsa

A Becsvölgyei Nők Társasága nem hagyja feledni a régi tartósítási módit – közösen készíti az aszalványokat, s erre a fiatalokat is megtanítja. A képen Magai Ágota (balról), Adrovicz Istvánné, Bánné Baksa Tímea, Háriné Vörös Éva, Bán Vivien, Zsohár Jánosné, Baksa Ferencné, Kocsis Zsuzsanna Fotó: Fincza/Zalai Hírlap

Göcsejben anno minden háznál volt ilyen alkalmatosság, nem mehetett veszendőbe egy szem gyümölcs sem, megaszalták, vagyis elpárologtatták belőle a vizet és így a koncentrált cukortartalommal tartósítva télen mindenféle finomságokat készítettek belőle. Egy időre ugyan kiment a divatból a spájzolás ezen egyszerű, természetes formája, de szerencsére a tudósok kiderítették, hogy a szárított gyümölcsök, zöldségek töményen tartalmazzák az egészségünkre kedvező ásványi anyagokat, vitaminokat. A hatás nem maradt el, az aszalványok újra virágkorukat élik.

Becsvölgyén például, amellett, hogy több családi portán helyrepofozták a régi berendezéseket, a falu központjában építettek egy közös aszalót, amit mindenki igénybe vehet.

– Lakhegyen vásároltuk a Stanley szilvát, ebből nyerhető a legjobb termék. Amíg felfűtöttük az épületet, kiválogattuk a gyümölcsöt, csak a teljesen épet és egészségeset szabad megaszalni. A tűzrakástól számítva 24 óra kell, mire egy adag elkészül, a hét végén éppen kettővel végeztünk, ami körülbelül öt mázsa gyümölcsöt jelent. Ebből lesz körülbelül 150 kiló aszalványunk, amit aztán elosztunk egymás között – magyarázta Magai Ágota, a társaság vezetője, hozzátéve: ezzel nincs vége a munkának, következik a körte, az alma – tavaly paradicsomot is aszaltak.