Agancsot talált? Sokba kerül, ha hazaviszi...

Egyrészt sokat érnek a vadászatra jogosult szervezetnek: az elhullajtott agancsot tanulmányozva kaphatnak pontosabb képet a szakemberek az adott területen élő vadállományról. A fekete piacon is sok pénzt ér az agancs: súlyos pénzeket fizetnek kilójáért az illegális gyűjtőknek a felvásárlók, akik tovább adják, bel-és külföldre. Hazánkban zömmel dísztárgyakat készítenek belőle, határon túl, merthogy tonnaszám megy ki az országból, a barkás agancsból ajzószereket is gyártanak.

– Csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni az agancsot – ezt mondta Meleg László vadászmester, vadgazda mérnök, az Erdőgazdasági Dolgozók Vadásztársaságának tagja.

– Mindenképpen kell engedélyért folyamodni, mivel az agancs a vadászatra jogosult szervezet tulajdona. Anélkül lopásnak számít az eltulajdonítása. Azonban tény, kevesen nyújtanak be kérelmet. Társaságunk ad ki engedélyeket a már ismert, megbízható embereknek, akik le is adják nálunk a talált agancsot, amiért természetesen fizetünk is nekik, normál árat.

Amennyiben a vadásztársaság nem tart igényt a megtalált, leadott agancsra, arról szintén igazolást állítunk ki, melyet a gyűjtő megkap. Persze, gyakran találkozunk olyanokkal is az erdőben, akik illegálisan gyűjtik. A jogosult erdészeti szakszemélyzet, a hivatásos vadász, jelvénnyel, igazolvánnyal ilyenkor bárkit, a békés, céltalan túrázókat is megállíthatja az erdőben és tudakolhatja a természetjárás célját. Más kérdés, ha agancsot is talál náluk.

Azt azonnal lefoglalhatja, rendőrt hívhat, majd a gyűjtő ellen eljárás indulhat – összegezte Meleg László. Hozzátéve: a vad nyugalmának megzavarásából más problémák is adódhatnak. Az állat menekülés közben az útra kerülhet, ahol közúti balesetet okozhat. Vannak, akik kutyákkal vagy hurkok kifeszítésével próbálkoznak az agancs megszerzésével. Utóbbiba a menekülő állat fejéke beleakad, majd leszakad az agancstőről, ami ki is törhet. Ez pedig állatkínzásnak minősül, ami bűncselekmény.

- Pedig korántsem rövid, elég összetett folyamat az agancs fejlődése – folytatta a vadgazda mérnök. – Évről évre leválik a szarvasbikák, késő ősszel pedig az őzbakok agancsa, hormonális okok miatt. A falósejtek elkezdik az agancs rózsatövének tetejét enni, ami később magától le is esik a vadról, akár legelés vagy árokugrás közben. Ezt követően kezd el újra nőni az agancs. A folyamat augusztusig tart. Akár tizenhárom kilogrammos szín csontot is képesek növeszteni. Először úgynevezett szőrös, vérerekkel átszőtt barka alatt fejlődik. Ekkor a bika is óvatos: vigyáz az agancsra, nehogy megsérüljön. Amint készen vannak az agancsok, fákon, bokrokon tisztítja és közben ledörzsöli a barkát. Ilyenkor, ahogy más körülmények közt sem szabad zavarni a vadat.