Tervezzük meg konyhakertünket! Zala alkalmas valamennyi hazánkban honos zöldség termelésére

Fülöp Áron kertészmérnök mondta ezt lapunknak a közelmúltban Barlahidán tartott előadása után. Kiemelte: mivel Zala valóban alkalmas valamennyi Magyarországon honos zöldség termelésére, ezért jellemzően a fogyasztási szokásaink alakítják a kertjeinket. 
 

– A paprika és a paradicsom, valamint a levélzöldségek, tehát a saláta, a spenót, a zöldhagyma szinte minden zalai kertben előfordul – magyarázta Fülöp Áron. – Emellett egyre kedveltebb a padlizsán, a cékla és a retek, de szívesen fogyasztunk tökféléket is. 
 

A kertészmérnök azt is mondja, a paprikát és a padlizsánt már el kellett vetni, annak ugyanis február végén van az ideje. A paradicsomé március közepe, de ezzel még nem késtünk el, akár most is érdemes belevágni. Egyelőre tartsuk meleg helyen, üvegházban vagy a lakásunk napfény által átjárt pontjain, például az ablak közelében cserépbe vetett zöldségeinket. A szabadföldi kiültetésükkel mindenképpen érdemes megvárni a májusi fagyosszentek elmúlását. A népi megfigyelések ugyanis több évszázados tapasztalatokon alapulnak, ezért általában be is szoktak jönni. Ha utána is jön fagy, az ellen akár már fátyolfóliával is védekezhetünk. 
 

Fülöp Áron szerint a kertet ugyancsak érdemes tervezni. Az elsődleges szempont a helyének megfelelő kiválasztása, hogy még véletlenül se fagyzugos helyre kerüljön. Ez a gyümölcsös esetében is megfontolandó. Arra is célszerű odafigyelni, hogy elegendő helyünk legyen vetésforgó alkalmazásához, azaz lehetőség szerint évente cseréljük az egyes növények helyét. Ez amiatt szükséges, mert minden növénynek más a tápanyag­igénye, s ha a kert bizonyos pontjára mindig azonos növényt ültetünk, akkor egyes tápanyagokból hamar kimerül a talaj. Vetésforgóval azonban megteremtjük a lehetőségét, hogy folyamatosan feltöltődjön. 
 

– Vannak speciális növénytársítások, erre is érdemes odafigyelni – folytatta a szakember. – Az egymáshoz passzoló növények csoportosításával olyan közösségeket hozhatunk létre, amelyek segítik, védik egymást a kártevőkkel szemben, vagy vonzzák a beporzó rovarokat. A szamóca például kedveli a fokhagyma közelségét, a zöldbab nitrogénnel tölti fel a talajt, amit az uborka tud hasznosítani, a spenót pedig a hűvösebb időjárást kedveli, ezért azt árnyékot tartó, magasabb növény, például bab mellé célszerű ültetni. A bársonyvirág szintén nagyon hasznos a konyhakertünkben, hiszen az távol tartja a rovarkártevőket. Vannak olyan növényeink is, amelyek július végére, augusztus elejére leteremnek. Ilyen a hagyma, aminek helyére érdemes zöldtrágyanövényeket, például olajretket vagy mustárt ültetni, majd ősszel beforgatni a talajba. Ezzel jelentős zöld­trágya-utánpótlást tudunk biztosítani. 

A kertészmérnök szerint a jövőben a konyhakerti növénytermesztés egyik legkardinálisabb problémáját az öntözés fogja jelenteni. A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban kell száraz, csapadékszegény időszakokra számítanunk, vagy arra, hogy a csapadékeloszlás nem lesz egyenletes. Ezért nemcsak a melegházakban, fóliasátrakban nevelt zöldségeink öntözését kell megoldanunk, hanem egyre inkább a szabadföldiekét is. Emiatt konyhakertet ne tervezzünk olyan helyre, ahol nem tudjuk az öntözést biztosítani. 
 

– Az öntözéshez lehetőség szerint esővizet használjunk – sorolta tovább. – Az egyrészt nem kerül pénzbe, másrészt sokkal ideálisabb a növény számára. A fúrt kutakból származó vízzel sincs különösebb baj, ám arra érdemes odafigyelni, hogy annak hőmérséklete már hidegebb, azaz közvetlenül a kútból származó vízzel semmiképpen ne öntözzünk napközben, csak az esti vagy kora reggeli órákban, s akkor is célszerű csak a növény tövét locsolni. A csapvíz a legkevésbé ideális, az ugyanis túlságosan tisztított, de még mindig jobb, mintha a szárazságtól elpusztul a növényünk, s ezáltal kárba vész a többhetes, vagy akár több hónapos munkánk.