Több, a vadászati ágazatot érintő törvény is megváltozott az elmúlt év végén

 A vadászati törvény eddig is biztosította a lehetőségét, hogy – meghatározott kivétellel – a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívja a tulajdonosi közösség gyűlését, ám annak részletes feltételeit most szabályozták, egyértelműsítették.

A földtulajdonosi közösség, mint szervezet, megszűnését már nem a tagok határozzák el, ezért szükségessé vált, hogy a törvény a lényegi kérdésekben is rendelkezzen a tulajdonosi közösség megszűnésekor szükséges intézkedésekről. Emellett a földtulajdonosi közösség gyűlésén meghozott határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított 3 hónapon belül lehet megtámadni a bíróságnál. Ez a határidő jogvesztő. A rendelkezés célja, hogy a tagok elkerüljék az esetleges indokolatlan pereskedést.

Néhány további változás: a vad elől tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterületen okszerű vadgazdálkodási tevékenység nem folytatható, ezért e terület vonatkozásában a továbbiakban nem jár a vadászati jog fejében haszonbér­leti díj. Új rendelkezés, hogy  a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejárta után az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díjat a vad élőhelyének fejlesztésére, a vadállomány védelmére kell fordítani.

Az új, pontosított szabályozás értelmében a haszonbérleti szerződés bármilyen okból előálló megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője köteles a megszűnést követő 60 napon belüli időpontra összehívni a tulajdonosi gyűlést és a tulajdonosi gyűlés dönt az új haszonbérleti szerződés feltételeiről és a haszonbérlő személyéről. 

A vadászterület módosításának esetköreit a vadászati törvény határozza meg. 

E szerint a szétválasztáson belül történhet kiválás, amikor az érintett vadászterület változatlanul fennmarad azzal, hogy a területe csökken a kivált vadászterület területével, a létrejött új területen a tulajdonosi közösség dönt a képviselő és a jogosult személyéről, a haszonbérlet feltételeiről, a működési szabályzatról. Különválás esetén a szétválasztással érintett vadászterület megszűnik, és két vagy több új vadászterület jön létre, és minden új vadászterület esetében dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról.

Az egyesítésen belüli beolvadás során a beolvadó vadászterület megszűnik, a befogadó vadászterület a beolvadó területtel növekszik, egyebekben, így különösen a képviselő és a vadászatra jogosult személyében a befogadó vadászterület esetében változás nem történik. Az összeolvadás esetén a korábbi vadászterületek megszűnnek, és új vadászterület jön létre, ahol dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról.

A vadászatra vonatkozó szabályozás módosult, e szerint  nem lőfegyverrel folytatott hagyományos vadászati módok (agarászat, solymászat) alkalmazásakor kegyelemlövésre nincs minden esetben lehetőség. A hatályba lépő új rendelkezés ezen esetekre azt írja elő, hogy a sebzett, vagy az egyébként súlyosan beteg vadat a kímélet érdekében azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.

A vadászati hatóság határozattal már nemcsak a vadászterület egészére, hanem annak meghatározott részére nézve is korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát.

A törvény a jövőben általános jelleggel tiltja a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használatát. A tiltás alól azonban a törvény egyes vadfajok – így például az aranysakál és a róka – állományának hatékony szabályozása érdekében mostantól mentességet biztosít.

A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a továbbiakban az érintett tájegységi fővadásszal egyeztetve dönt, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel. Alapvető elvárás, hogy a jóváhagyott éves tervnek összhangban kell lennie a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakkal. 

A hivatásos vadászokról az Országos Magyar Vadászkamara is nyilvántartást vezet. A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár, amely kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.

A vadásztársaságok tekintetében a felelős személy fogalmát egyértelműen meghatározták, és azt is, hogy a vadászjegyet a vadászkamara állítja ki, és azt nem naptári évenként, hanem vadászati évenként kell érvényesíteni.

Pontosították azt is, hogy a vadásznak a vadászat alkalmával milyen dokumentumokat kell minden esetben magánál tartania, és azokat a meghatározott ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatnia. 

A vadászható nagyvadfajok trófeabemutatási kötelezettségének egységesítése érdekében rögzítették, hogy a vadászatra jogosultnak az elejtett vad trófeáját az elejtéstől – elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől – számított 30 napon belül trófeabírálatra a vadászati hatóságnál be kell mutatnia. A törvénymódosítás annak lehetőségét is biztosítja, hogy a vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított 30 napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja.

 
A továbbiakban vadvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki. 

Pontosították a vadászkamarai tagok – sport- és hivatásos vadászok – nyilvántartásával kapcsolatos feladatok, a kötelező vadászkamarai tagsággal összefüggő eljárások, valamint az új típusú vadászjegy kiadásával kapcsolatos hatósági eljárás szabályait. Régi szakmai igény teljesült azzal, hogy a hivatásos vadászokat immár nem lakóhelyük, hanem szolgálati helyük – munkahelyük – alapján tartsa nyilván az érdekképviselet, hiszen a hivatásos vadászok továbbképzésének alapja a nyilvántartás helye. Az új szabályozás értelmében a vadászkamara gazdasági tevékenységet közvetlenül nem végezhet. A törvény módosításával azonban lehetővé vált az, hogy a vadászkamara bizonyos költségeket – így különösen a postázási díjakat – a tagokra áthárítson.