Fenntarthatóság: konferencia a Zalaegerszegi Egyetemi Központban

– Sokan nem tudják, hogy napjainkban zajlik a 6. kihalási hullám a bolygón, méghozzá a civilizáció okozta természetkárosítás miatt – mondta dr. Németh István, a kar dékánja, amikor a sikeres konferencia indokairól beszélgettünk. – A felsőoktatás is erre irányítja a figyelmet, oktatóink korszerű innovációval, kiváló tudományos háttérrel vértezik fel hallgatóinkat, akik a világ bármely más egyetemi központjával azonos minőségű tudásanyagot kapnak. A Fenntarthatóságról másképp című konferenciánk fontos célt szolgált, azt, hogy a gazdaság jövendő szereplői sokkal tudatosabban hangolják össze a vállalati eredményességet és a környezeti terhelés csökkentését. Örülök, hogy az alapfeladataikon túl is kutatnak, előadnak, hatást gyakorolnak másokra a gazdálkodási, műszaki és informatikai területen tanuló diákjaink. Az online tér lehetővé teszi, hogy összekapcsolódjanak a világ tudományos műhelyeivel, s együtt bontsák le a profitot kizárólagosnak tekintő, ebből a szempontból idejétmúlt kapitalizmus modelljét.

Az ökológiai lábnyom csökkentése a körforgásos gazdaság működésével érhető el, a konferencia négy szekcióban foglalkozott ennek a kiterjeszthetőségével. Az alábbiakban ZEK GK-konferencia négy szekcióját vezető oktatóinak a véleményével ismerkedhetnek meg.

Balázsné dr. Lendvai Marietta főiskolai docens, a program fő szervezője elmondta, a fenntarthatóság iránt a zalaegerszegi kar mindig is elkötelezett volt, ezt a környezeti terhelést csökkentő beruházásaik és a környezeti nevelési programjaik tükrözik vissza, a jó gyakorlatok a Zöldcampus tanösvénybe ágyazva közel 10 éve segítik a környezettudatos fogyasztói magatartást.

– A 2018–19-es tanévtől minden közgazdász-alapképzési szakon kötelezően oktatott tantárgy a felelős és fenntartható vállalat, illetve a pénzügyi mesterképzési szakon a felelős menedzsment. Ahogy a konferencia tematikája is mutatta, a fenntarthatóság témaköre beépül szinte minden szakterületre.

– Hogyan zajlik a feldolgozandó téma kiválasztása?

– A konferenciába bekapcsolódó diákoknak az idei félévben én tanítottam a felelős és fenntartható vállalat tantárgyat, gyakorlati példákkal színesítve próbáltam megmutatni a téma sokszínűségét, kihívásait, s ebben a hallgatók nélkülözhetetlen szerepét, jövőt formáló erejét. A fenntarthatósági szemlélet fejlesztése és a tudás bővítése mellett kulcsmotívum volt az inspirálás és a bevonás. A konferenciát is a kurzusba építettem be, így észrevétlenül csöppentem be előadóként a rendezvénybe, amely kedvet adhat TDK-pályamunka elkészítéséhez vagy ötletet a szakdolgozathoz.

– A nemzetközi vérkeringésbe Zalaegerszegen is be lehet kapcsolódni az internet és az informatika eszközeivel…

– Több hallgatónk angol nyelven tartott előadást nemzetközi fenntarthatósági hallgatói konferencián, s tanulmányuk kiadványban is megjelent, s a campusunkra is hívtunk külföldi diákokat, még a koronavírus előtt workshopokra s őszi egyetemi programsorozatra.

– A pluszmunkát értékelik?

– A legfőbb jutalom az a tudás, azok a kompetenciák, amelyek beépülnek a hallgatókba, s nélkülözhetetlen kísérőtársaik lesznek a pályafutásukban. A mostani konferenciaszereplésről dékáni oklevelet vehettek át az előadók, ez pontértékkel bír a belső és külső ösztöndíjprogramoknál, s az önéletrajzban is jól mutat.

Dr. Csanádi Ágnes tanszékvezetőt, egyetemi docenst a „zöldbank” fogalmáról kérdeztük.

– Tény, hogy a klímaváltozás és a kapcsolódó ökológiai problémák nem függetlenek a pénzügyektől. Csupán egyetlen példa erre, hogy a hitelminősítők már az extrém időjárási hatásokat is beépítik az előrejelzéseikbe. A nagy költségigényű fenntartható beruházások finanszírozására a pénzügyi intézetek világszerte elindították a „green finance” üzletágukat. A zöld pénzügyi szolgáltatások terén a „zöldkötvények” kibocsátásában jelentős az előrelépés. Magyarországon az MNB „zöldprogramja” az ország fenntartható felzárkóztatását szolgálja, aminek előremutató szerepe több hallgatói előadásban is hangsúlyt kapott. A hallgatók kutatásai igazolták a papírhasználat, a CO2-kibocsátás, az energiafelhasználás mérséklését, a hulladékgazdálkodás racionalizálását, valamint a környezettudatos hitelezést. A banki ügyfél a zöldbankolási törekvéseket részlegesen bizonyára érzékeli, amikor a bankjától ajánlatot kap az elektronikus ügyintézésre, vagy ha a fenntartható cégekbe történő befektetési lehetőségekről hall. Az ügyfél akkor lesz felelős befektető, ha a befektetésén keresztül hozzájárul a természeti és emberi erőforrások megóvásához. A „zöld”-, avagy környezeti számvitel sem új keletű, mégis az üzleti érdeklődés iránta napjainkban került előtérbe.

– A hallgatói felkészültséggel mennyire elégedett, merre orientálja a tanítványait?

– Tapasztalom, hogy a pénzügy és számvitel területén a hallgatóink jelentős részénél új szakmai gondolkodásmód van kialakulóban, amelynek fontos eleme a fenntarthatóság. Sikerként könyvelem el, hogy a hallgatóim pénzügyek iránti érdeklődése az őszi, tavaszi szemeszterben pozitívan változott, és ez a szekciómunkában is kifejezésre jutott.

Dr. Palányi Ildikó PhD tanszékvezető, oktatási dékánhelyettes, főiskolai docens is azt hangsúlyozta, a ZEK híres arról, hogy igyekszik minél zöldebb módon végezni a munkáját. Erről is szólt egy dolgozat a szekciójában.

– A „fenntartható és felelős menedzsment” szekcióban az előadások között hallhattunk a fenntartható fejlődés felsőoktatási vonatkozásairól is. A szemlélet egyre hangsúlyosabb hazánk és a világ felsőoktatásában. Találkozhatunk a fenntartható és felelős gondolkodással a felsőoktatási intézmények küldetésében, a campusok működtetésében (vízfelhasználás, napkollektorok, szürke víz hasznosítása, környezetirányítási rendszerek bevezetése…), a különböző kurzusok és képzési programok anyagaiban. Megmutatkozik továbbá a fenntarthatóság témaköréhez kapcsolódó hallgatói-oktatói kutatásokban, a helyi tapasztalatok átadásában, érzékenyítő programok szervezésében és a kommunikációban. A hallgatók konkrét mintákat is bemutattak többek között a ZEK, a Szegedi Tudományegyetem, a Harvard Egyetem és az ETH Zürich példáin keresztül.

– Melyek a logisztika fenntarthatósági vonatkozásai?

– A logisztika nagyon dinamikusan fejlődő terület, és számos olyan megoldás születik, amely már a fenntartható szemléletet tükrözi. A szállítási útvonalak optimalizálásával, energiahatékony raktárak létesítésével, karbonstratégia kialakításával és megvalósításával, környezetbarát járművek alkalmazásával sokat tehetünk a fenntartható működésért a logisztika területén. A hallgatók előadásainak értékét növelte, hogy esettanulmányokat is bemutattak a szállítmányozás, az ellátási láncban való gondolkodás, a hulladékgazdálkodás, az innovatív csomagolási megoldások és a rakodási technikák területén. A szekcióban érdekes előadás hangzott el még az Apple és a Huawei fenntarthatósági fókuszú elemzéséről.

Dr. Jármai Erzsébet tudományos dékánhelyettes, főiskolai tanár lapunknak elmondta, a körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk.

– Az erőforrások egyre fogynak, ezért a minél nagyobb mértékű újrahasznosítás lenne a cél. Sajnos manapság még mindig túlfogyasztás jellemző a társadalmakra, annak ellenére, hogy a fenntarthatóság elve áthatja a világot. A hallgatók jól összegyűjtötték az információkat a prezentációkban bemutatott problémafelvetésekhez, ügyesen felkészültek, és összességében nyitottan fogadták a kihívást, hogy a tantárgyi vizsgájuk ezúttal egy konferencia égisze alatt legyen lebonyolítva. Egyelőre ismerkednek a témával, még keresik az utat a jó megoldásokhoz, és nem is lehet többet elvárni, mert a gazdasági problémák nehezen átláthatók, és komplexebbek annál, mint hogy a fenntarthatóság gyakorlati elvárásai azonnal teljesüljenek. A hallgatók feladata egyelőre az, hogy fedezzék fel a világot, kutassanak, kételkedjenek, vitatkozzanak, lássák meg a problémákat, és gondolkodjanak el rajtuk.

– A vállalatvezetés viselkedése kulcskérdés ahhoz, hogy a cég valóban a jövő iránti felelősséggel határozza meg a tisztes profitot?

– A vállalatvezetésen sok múlik: milyen jövő felé kötelezi el magát, de alapvetően a politikai, jogi és nem utolsósorban a társadalmi környezet a döntő. Egy-egy vállalatvezető nem mehet szembe az aktuális politikai döntésekkel, de sok vezető együtt igen, és a társadalom tagjai egyénileg szintén sokat tehetnek. A fenntarthatóság koncepciója és más hasonló törekvést szolgáló mozgalmak, amelyeknek az a céljuk, hogy a gazdaság valóban minden egyes ember érdekét szolgálja, sok esetben olyan tabukat döntögetnek, amelyek régóta meghatározzák a közgazdaságtani és gazdaságpolitikai gondolkodást.