Másodjára is beérett idén a füge

Nagy az öröm, a fügét ugyanis nemcsak szárnyas vendégeink, hanem mi is szeretjük. Elő is vettem azt a fügesajtreceptet, amit még nyáron kaptam, de nem volt időm a kivitelezésére. Annak olcsó – szabadkozott a szerző –, aki a saját termését dolgozza fel. A recept 3 kiló fügére szabva: „a gyümölcsöt vagdosd apróra, kézzel jól nyomkodd össze, és tedd fel főni. Amikor megfőtt, mixerrel keverd át, tegyél rá citromsavat, reszelj rá gyömbért, keverj bele 1 kiló 50 deka cukrot és tedd vissza főni. Időnként cseppents belőle tányérra, és ha már nem folyik, szedd folpackkal bélelt formába. Tálcára rakj sütőpapírt, a formából arra borítsd ki, és szikkaszd – akárcsak a birsalmasajtot”.

A fügelekvárból egyébként nem csinálok ekkora faksznit, úgy készítem, mint más gyümölcsből. Megmosom, felaprítom, leturmixolom, vagy ledarálom, teszek bele egy kis cukrot, nem túl sokat, mert édes a gyümölcs, és lazán hozzákeverem a dzsemfixet. Ízesíthető tetszés szerint fahéjjal, citrommal, vaníliával, ánizzsal, szegfűszeggel, rummal, konyakkal, vadhúsokhoz rozmaringgal, kakukkfűvel.

A füge a Biblia elsőként említett növénye, az Ótestamentumban az olajfa és a szőlő után a leggyakrabban említett gyümölcs, a Szentföldön több település nevében is szerepel. Az Ószövetségben a jólét egyik szimbóluma, az „ígéret földjének” leírásában is szerepel, több próféta az eljövendő békét jellemzi egy-egy szőlőtő vagy fügefa megjelenítésével, hiszen csak az otthonra lelt, békében élő nép tudja nevelni e gyümölcsöket. Enyhén mediterránba hajló éghajlatunkon a kertekben az adriai típusú „közönséges” füge, a Ficus carica érzi jól magát, ha sikeresen gyökeret vert, s akár 2-3 méteres bokorrá, fává nőhet, terebélyesedhet. Ez a fajta kizárólag nővirágokat nevel, amelyek megtermékenyítés nélkül alakulnak át mag nélküli terméssé.

A klasszikus téli csemege, a koszorúba fűzött aszalt füge a szmirnai famíliához tartozik, amelyik önbeporzós kétivarú virágokat fakaszt. A kapri füge virágainak megtermékenyítéséhez már kell az aprócska, 1-2 milliméteres fügedarázs, ami viszont nem élné túl a mi teleinket. Amúgy minden fügefa melegigényes, csak napsütötte, védett helyen marad meg. Télen gondos bugyolálással sikeresen megvédhetjük a hidegtől, egyébként mínusz 15 fok körül már elfagynak a föld feletti részei.

Jártunk már így mi is, az öregebbik bokrunk egyik télen tövig elfagyott. Már el is sirattuk és érzékeny búcsút vettünk tőle, még szerencse, hogy nem ástuk ki, mert tőből kihajtott és szebb lett, mint valaha.

Látott már virágzó fügefát? Dehogynem! Maga a gyümölcs a virág, kelyhet alkotó, körte alakú „serlegvirágzat”. Akár egy bimbó, a serleg belső felületén sorakoznak a virágok, amik aztán picurka termések sokaságává fejlődnek, s az érés során elhúsosodott virágzati tengellyel és termésfallal együtt alkotják az ehető, finom termést. A füge az egyik legtáplálóbb gyümölcsünk, dúskál szénhidrátokban, gazdag ásványi anyagokban: rézben, mangánban, magnéziumban, káliumban, kalciumban. Büszkélkedhet többféle antioxidánssal, Omega-zsírsavakkal, nélkülözhetetlen A-, B1-, B2- és K-vitaminokkal. Egészséges és finom csemege, híres az emésztést segítő hatásáról, megszünteti a gyomorégést, gyógyítja a krónikus gyomorhurutot, a gyomorfekélyt és természetes medicina minden idegi eredetű gyomorpanaszra. A friss fügéből kelésekre, bőrduzzanatokra, rovarcsípésekre lágyító, gyulladáscsökkentő borogatást készíthetünk, a passzírozott fügéből kitűnő bőrtápláló pakolást keverhetünk magunknak.