2022.02.06. 12:00
Cres rendkívül bájos óvárosa megőrizte középkori jellegét
Ódon hangulatú, dombra épített települések és vadregényes mediterrán táj alkot elegyet a Kvarner-öbölben található Cresen.
Érdemes sétát tenni a kikötőben
Fotó: Marton Attila
A sziget nem tartozik az ismertebbek közé az Adrián, a nyugodt pihenést kedvelőknek viszont éppen emiatt lehet vonzó. Cres az Isztriai-félszigettől délkeletre, Krk szigettől nyugatra található, megközelítése is e két irányból a legegyszerűbb, természetesen komppal. A mintegy 400 négyzetkilométeres terület – ez a kiterjedés egy átlagos méretű magyarországi megye tizedének felel meg – változatos partszakaszaival, dimbes-dombos vidékeivel és aprócska, de annál barátságosabb kisvárosaival legalább egyheti programot és látnivalót kínál a szigetre érkezőknek.
Míg a keleti oldalon nagyobb meredélyek találhatók, és kopárabb a bóra szél miatt, a sziget déli és nyugati területei védettebbek és vadregényesek.
A települések közül a gyöngyszem a sziget nevével megegyező „főváros”, Cres. A mintegy kétezer lakosú település nem túl nagy, de rendkívül bájos óvárosa megőrizte középkori jellegét: a régi kikötő városkapuja, a loggia, a velencei torony és az egykori gabonaraktár épülete is négy-ötszáz évvel repíti vissza az időben a látogatót.
A szűk utcácskák és az építészeti megoldások hamisítatlan mediterrán hangulatot árasztanak. Bár a városi strandokon is lehet fürdeni, a többi horvát szigethez hasonlóan a természetközelibb élményt a nehezebben megközelíthető partszakaszok jelentik, a strandok kövesek vagy kavicsosak. A látványosabbak közé tartozik a keleti oldalon Mali Bok, vagy a nyugati oldalon a Lubenice falucska alatti strand. A sziget gerincén jó minőségű út vezet észak–dél irányban Losinj sziget felé, azonban a kisebb, jellemzően dombon fekvő települések – Valun vagy Lubenice – megközelítése több kilométeres, egysávos, de kétirányú utakon lehetséges.
A sziget egyik különlegessége a rengeteg olajfaültetvény. A cresi olajbogyó-ter- mesztés több évszázados múltra tekint vissza, a feljegyzések szerint a Velencei Köztársaság idejében a legjobbnak számított. A termesztés több mint ezer hektáron folyik, főként a szigetre jellemző olajfafajtákból. Cres – és a déli szomszéd Losinj sziget – vízellátásáról a Cres közepén található Vrana tó gondoskodik. Az édesvizű tavat karsztvizek táplálják, a tófenék 68 méterrel található a tengerszint alatt. A szigorú természetvédelmi szabályok miatt azonban fürdeni nem lehet benne.