Vegyük fel a harcot a vírusokkal!

Az elmúlt két évben a legtöbbet nyilván a koronavírussal foglalkoztunk, de mellette továbbra is jelen vannak az olyan szezonális vírusok, mint a nátha vagy éppen az influenza. Szögezzük le mindjárt az elején: ha megbetegszenek, és gyógyszerre van szükség, mindenképpen szedni kell őket! Ám a C- és D-vitamin, valamint a cink és a szelén együttes szedése betegség esetén kiváló támogatást jelent. Mit „tudnak” ezek a vitaminok és ásványi anyagok, mi vihető be étkezéssel a szervezetbe, és mi az, amit étrend-kiegészítők formájában javasolt szedni? 

Akkor fogyasszuk, amikor szezonjuk van 

– Egy normálisan, változatosan táplálkozó, nyers ételeket is fogyasztó ember nem szenved hiányt vitaminokban, ásványi anyagokban és anti­oxidánsokban. Ám többségünk általában ugyanabból az öt-tíz alapanyagból készülő ételeket eszi, és olyanok is vannak, akik nem szeretik a zöldségeket, gyümölcsöket. Nem kell persze télen is paprikát, paradicsomot enni, hiszen az egészséges étkezéshez az is hozzátartozik, hogy a zöldségeket és gyümölcsöket akkor fogyasztjuk, amikor szezonjuk van – kezdte Mészárosné Jaskó Enikő dietetikus, aki kiemelte, vannak őszi-téli zöldségek, gyümölcsök is, így például a cékla, a sütőtök, a savanyú káposzta vagy az alma. Ezeket akár keverni is lehet, hogy remek friss salátát kapjunk. A reszelt cékla és alma például jó párosítás. 

Mikor kell pótolni a vitaminokat? 

Megfelelő táplálkozás mellett vitaminpótlásra csak abban az esetben van szükség, ha mégis elkapja az ember az influenzát, esetleg náthás lesz, vagy olyan környezetben tölti a napjait, ahol sok körülötte a beteg. Megelőzésjelleggel ősszel és csakis kúraszerűen néhány hétig javasolt szedni a vitaminokat, ásványi anyagokat. Ezalól kivétel a D-vitamin, amelyet novembertől áprilisig rendszeresen érdemes szedni, napi 2-3 ezer nemzetközi egység (NE) mennyiségben. 

– Ezt a mennyiséget táplálékkal nem lehet bevinni, ennél többet viszont alapesetben nem is kell! Kifejezetten magas, 20-30 ezer NE-t csak betegség esetén, és akkor is csak néhány napig javasolt szedni – mondta el a szakember. 

Ma már ismert, hogy a D-vitamin képes megváltoztatni a veleszületett és adaptív immunválaszokat, a D-vitamin-hiányban pedig nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki autoimmun betegségek, és fogékonyabbak vagyunk a fertőzésekre is. Kutatások bizonyítják, hogy a D-vitamin a külső hatások elleni tolerancia fenntartására és a védelmi immunitás megőrzésére is szolgál. 

A C-vitamin, a cink és a szelén 

A D-vitamin mellé, betegség esetén, napi 1000 milli­gramm mennyiségben javasolt a C-vitamin szedése. Ám aki mindennap eszik valamilyen citrusfélét, savanyú káposztát, netán saját maga szedte csipkebogyóból készült teát fogyaszt – nem forrázva, mert akkor a C-vitamin elbomlik, csak langyos vízben áztatva –, az ezekből be tudja vinni a szükséges napi C-vitamin-mennyiséget. 

A cinket néhány éve kezdték jobban „reklámozni” mint olyan ásványi anyagot, amely képes lerövidíteni a megfázásos tünetek idejét, mert a sejtanyagcserére hat, így megakadályozza a megfázást okozó leggyakoribb vírusok szaporodását. Ugyanakkor a cink mozgósítja az úgynevezett T-limfocitákat, amivel hozzájárul az immunrendszer hatékonyabb működéséhez és a fertőzések legyőzéséhez. A cinkhiányos emberek sokkal esendőbbek a kórokozókkal szemben. A hazai ajánlás naponta 10 milligramm, ami kiegyensúlyozott táplálkozással szintén kielégíthető. A legjobb cinkforrás a bárány- és a marhahús, a borjúmáj, a hüvelyesek, valamint az olajos magvak – dió, mogyoró, kesudió –, de a magas kakaótartalmú csokoládékban is van cink. Az állati eredetű élelmiszerek azonban több cinket tartalmaznak, és hasznosulásuk is jobb. 

Az immunrendszer erősítésére bevethető a szelén is. Hatékonyságát vizsgálatok igazolják. Antioxidáns hatásának köszönhetően csökken a szervezetbe jutott vírusok fertőzőképessége. 

– Zöldségekben, gyümölcsökben kevesebb, húsokban, halakban, kagylókban több, a belsőségek közül a vesében, a májban van a legtöbb. És mivel nálunk szelénben szegény a termőföld, időnként nem árt szedni belőle tabletta formájában is. Ám a szelénnel vigyázni kell, mert ha túlzásba visszük, mérgező! – hívta fel a figyelmet a dietetikus. A napi javasolt mennyiség 150–200 mikrogramm, de az optimális hatás érdekében a napi szükséges mennyiséget személyre szabottan javasolt beállítani, és csak akkor és annyit szedni, amennyit a szervezetünk valóban igényel. 

Kiegészítőt csak biztos forrásból! 

A legtökéletesebben mindegyik vitamin és ásványi anyag akkor szívódik fel, ha természetes formában, étkezéssel visszük be a szervezetbe, ugyanis az élelmiszerek mindig tartalmazzák azokat az anyagokat is, amelyek az adott anyag felszívódását segítik (a répa az A-vitamin felszívódásához szükséges szénhidrátot is tartalmazza). A dietetikus általánosságban azt javasolta, ha étrend-kiegészítőket szednek, azt étkezés közben vagy után vegyék be! És csak biztos forrásból vásároljanak!