A zalaegerszegiek Tulipánja: a Dísz téri szökőkút és kútszobor születésének története

Pedig „csak” 35 év telt el az avatása, 1985. május 9. óta, amely egybeesett Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100. évfordulójának megülésével. Ha figyelembe vesszük, milyen fontos szerepre született, érthetővé válik, miért is előzte meg kialakítását annyi tanakodás: számos, a megyéből és azon túlról származó művész adta be tervét, közönségszavazást hirdettek, majd újabb pályázatot írtak ki, amelyből végül az általunk is ismert tulipánforma került ki győztesen. Az akkori cikkek segítségével avatjuk be olvasóinkat az ikonikus kút történetébe.

Egy görögös férfialak víziója

Egy 1982. február 27-én megjelent interjúban Szabolcs Péter a Dísz téri elgondolásairól is mesélt a szerzőnek, Magyar Hajnalkának. E szerint akkor még egy görögös, filozofikus hangulatú férfifigurát ábrázoló szobrot álmodott meg az építmény közepére a művészetek és a tudomány szimbólumaként, magát a kutat pedig egy vízóraként képzelte el maga előtt. – Tizenkét vízsugár tör majd felfelé, s ahány óra van éppen, az a vízoszlop magasabbra szökik. A kút peremére pedig jeleket faragok, hogy melyik sugár, hányadik órát jelenti – fejtette ki ötletét.

Közüggyé vált, mi kerüljön a Dísz térre

A szakértők tanácskozása után huszonhárom pályamű makettjét és leírását tekinthették meg az érdeklődők a Hevesi Sándor Színház emeleti előcsarnokában. – Kész élmény nézni az embereket, ahogy vitatkoznak – nyilatkozta az 1983. december 11-i Zalai Hírlapban Kovács Kálmánné, a teremőr. — Házaspárok, brigádok, diákcsoportok érkeznek, s néha még családi vita is kerekedik a tervek felett. S mindenki szavaz is. Naponta háromszor is el kell rendezni a szavazóláda tartalmát, különben nem férnének bele az újabb lapok – idézte fel szavait az újság.

Bár a rendhagyó kiállítás népszerűnek bizonyult – két fő híján 1700-an adták le szavazatukat, és több mint 2000-en megtekintették –, a vélemények igencsak megoszlottak. Az első helyen végzett, Tilles Béla és K. Nagy Éva krómacél rudakból álló térplasztikája közel 300 voksot kapott, de sokaknak tetszett Marosits István víz- és hangjátékot adó Nap-kútja, valamint Eskulits Tamás kétalakos figurális kompozíciója is. Az élbolyba sorolták még Pölöskei József, Szabolcs Péter, Schuszter István és Vereczeki Mária tervét. A folytatásban a közönség és a szakemberek által legjobbnak ítélt tíz művész versenghetett tovább a dicsőségért.

A tulipán, mint a felvirágzás szimbóluma

Az 1984. április 7-i lapban Szabolcs Péter – aki akkoriban kapott Munkácsy-díjat – megosztotta az átdolgozott, tulipánt formázó szoborterv részleteit. Az újonnan kiírt pályázaton Pelényi Gyula építésszel közösen indultak: – Az egészet olyannak képzeltük, mintha ez a virág áttörné a város betonburkolatát, s épp itt, Zalaegerszeg közepén bontakozna ki. Erősíti ezt az érzést, hogy a Dísz-tér amúgy is domború – szemléltette a szobrász.

Az 1984. július 18-i számban már nyertesként került bemutatásra a két zalai alkotó munkája. „A tulajdonképpeni plasztikát, a szobrászati munkát két köralakú medence egészíti ki, teszi teljessé. A külső, a szélesebb átmérője megközelíti a nyolc és fél métert, míg a belső, kisebb és magasabbra nyúló 2,2 méternyi lesz. A medencék a tér alapburkolatához hasonló rücskös, kőzúzalékos anyagból készülnek, két színben, sötétszürke és világosabb sárga árnyalatban. Körülöttük a megpihenni vágyó sétálók örömére kikötői betontuskókhoz hasonló ülőkéket alakítanak ki. A plasztika, tíz szirmú göcseji tulipán, a 100 éves jubileumot, a város fejlődését, felvirágzását szimbolizálja. A szirmok sötétebb bronzból készülnek, míg a körülölelt gömb aranyban játszik majd. Az egész mű körülbelül 3,5 méter magasan emelkedik a tér síkja fölé. Vízjátékban sem lesz hiány. A belső kisebb medencéből állandó túlfolyással csorog majd a nedű a kisebb tókába, s a virág tövéből, és bibéjéből is szökik majd a víz” – írta lapunk.

A felavatás napja

Az 1985. május 11-i hírlap közölte le a tudósítást a 100 éves évforduló tiszteletére szervezett programokról, köztük a díszkút avatásáról, amely érdeklődők százait vonzotta. Az eseményre délután hat órakor került sor, a tér friss látványosságát Németh Károly elvtárs gombnyomással hozta működésbe.

A kút 2008-ban teljeskörű gépészeti felújításon esett át, környezete pedig napjainkra tovább szépült.