Nőtt a vastagsága

2018.07.05. 11:00

A jó szigeteléssel kevesebb pénzünk szökik el a falakon

Megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága az elmúlt hét évben. Az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 centiméter vastag hőszigetelés.

ZH

Homlokzati hőszigetelési munkák egy családi házon. Eredményeként a fűtési költségek akár 40-50 százalékkal is csökkenthetők

A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett TNM-rendeletnek köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50 százalékkal is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár 5-6 millió forinttal is növelheti az ingatlanok árát – foglalta össze tájékoztatójában a Knauf Insulation. A szakemberek szerint azonban már most érdemes előretekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az unióban 2019-től tovább szigorodnak az épület-energiahatékonysági előírások.

Homlokzati hőszigetelési munkák egy családi házon. Eredményeként a fűtési költségek akár 40-50 százalékkal is csökkenthetők
Kőzetgyapot-szigetelés. Hamarosan új elvárásoknak kell megfelelni

Ma már energiahatékony családi házak épülnek

A KSH szerint az idén hét százalékkal több, összesen 10 078 családi ház épül, miközben ennek többszörösét, 25-30 ezer otthont újítanak fel tulajdonosaik. Ezeknek az ingatlanoknak már meg kell felelniük a 2018. január 1-jétől hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak. A rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U-érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m2, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 centiméteres homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával érhető el.

Ma már vastagabb szigetelőanyagokat használnak Fotók: KI

Európai összehasonlításban is egyre energiahatékonyabbak az otthonaink

A szabályozás eredményeként az új építésű magyar családi házak tulajdonosainak immár energiahatékonyabb és jobban szigetelt falszerkezeteket kell építeniük, mint például a lengyel és a horvát (U=0,30), a szlovén (U=0,28), a cseh (U=0,25) vagy akár az osztrák (U=0,35), illetve a német (U=0,28) családi házak építtetőinek. Ezzel együtt a most épülő magyar családi házak energiahatékonysága még jócskán elmarad a svéd (U=0,18), a finn és a norvég (U=0,18) vagy akár a szlovák (U=0,22) otthonok energiahatékonyságától.

Egy napjainkban átadott, megfelelően szigetelt családi ház fűtési célú energiafelhasználása már akár 40-50 százalékkal is kisebb lehet, mint egy hasonló, de nem szigetelt otthoné. A szigetelés emellett a ház értékét is növeli. Egy professzionális hőszigetelési rendszerrel ellátott családi ház minimum 10 százalékkal, de az ország egyes területein akár hatmillió forinttal is magasabb áron értékesíthető, mint egy nem szigetelt ingatlan.

A szakemberek szerint a szigetelés szerepe a következő években és évtizedekben még jobban felértékelődik majd.

2020 után még fontosabb lesz a szigetelés

Épületeink energiahatékonyságának javulása örvendetes tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az unió végső célja az, hogy az új épületek nulla vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek, vagyis fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Európai Unió a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott közös energiamegtakarítási célon. Eszerint 2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30 százalékos, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarást kell elérniük, ami csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40 százalékáért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, 10-12 éven belül szinte a nullára csökkentjük. Több tagországban 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetők.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!