A vevők megfizetik a minőség árát

Egyebek mellett ez is elhangzott a minap, amikor Brüsszelben az Európai Bizottságot felkereső magyar vidéki újságíróknak az Unió által garantált minőség fontosságáról tartottak tájékoztatót.

Mint hangsúlyozták, az Unió védelmezi a tagországok gasztronómiai sokszínűségét. Ezt szolgálja a bevezetett hármas jelölési rendszer: hagyományos különleges termékek ; oltalom alatt álló eredetmegjelölés ; oltalom alatt álló földrajzi jelzés . Ezek jóvoltából immár 3000-nél több termék kiváló minőségére hívják fel a figyelmet az európai címkék. Ennek jelentőségét mutatja, hogy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott produktumok értéke már 2010-ben elérte az 54 milliárd eurót. Az e körbe tartozó áruk kétharmada bor, illetve égetett szeszes ital volt. Hazánk 82 terméket regisztrált, köztük itt is a legtöbb az alkoholos ital -, egyebek között ide tartozik a göcseji szilvapálinka, a szegedi téliszalámi, a kalocsai paprika, a makói vöröshagyma. Csak összehasonlításként: Olaszország 900-nál többet védetett le . A hagyományos különleges termék kategóriába bekerült például a magyar tepertős pogácsa, amely 2010 óta oltalom alatt áll. Ezzel ismerték el a különleges receptet és a hagyományt. Oltalom alatt áll egyébként a pozsonyi kifli is, ezt azonban hazánkon kívül még a szlovákok és az osztrákok is magukénak mondhatják. A hagyományos különleges termék jelzéssel tehát a termelési módszert vagy a tradicionális összetételt ismerik el, ezért ez nem kötődik földrajzi helyhez. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés az adott földrajzi helyről származásban rejlő értéket ismeri el, tehát a termék ebből eredő tulajdonságait, az ottani termelők szakértelmét. Például a tájegység nevét viselő bor, amelyet csak ott nevelt szőlőből, ott feldolgozva lehet előállítani, hogy megfeleljen a jelölés kritériumainak. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzést pedig olyan termék kaphatja, amelynek minősége, hírneve kötődik ahhoz a helyhez, régióhoz, ahol előállítják, termelik, feldolgozzák. A felhasznált összetevőknek azonban nem kell feltétlenül csak az adott földrajzi helyről származniuk.

A minőség garanciái: jelölhetik a földrajzi származást, a tradicionális előállítási technológiát
Fotó: illusztráció

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen jelzésekkel árusított termékért 2,2-szer többet lehet kérni, mint anélkül.

A jelölésre pályázni kell, és vállalni a szigorú feltételek teljesítését, folyamatos betartását, amit persze ellenőriznek is. Ez ugyan a termelőnek többletkiadás, de bevételnövelő, emellett a portéka reklámozására még uniós támogatás is kérhető.

Az Európai Unió óvja saját termékeit, ezért fellép védelmükben a harmadik országokban is. A hamisított élelmiszerek ugyanis jelentős károkat okoznak, hiszen az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró portékák teszik ki az unió mezőgazdasági exportjának 15 százalékát.

Végezetül ezek a jelzések azontúl is hasznosak, hogy a vevő számára minőségi garanciát jelentenek, a termelőnek pedig megnövekedett bevételt hoznak. Erősíthetik a turizmust, és mindenképpen segítenek megtartani a munkahelyeket, hiszen nem lehet elvinni a termelést az adott helyről, mert akkor a jelzés is érvényét veszíti.