Húsvéti bárányexport

A szakember elmondta továbbá, egypiacossá vált a magyar bárányexport, ami az olaszországi igényekre számíthat. Idén kedvező a helyzet, mivel április második felére esik a húsvét. Nagyobbra nőhet az állomány, és megélénkült az olasz kereslet. A terméktanács elnöke szerint az idei húsvétkor hozzávetőleg ugyanannyi bárány mehet exportra, mint tavaly, amikor a takarmányozási problémákra és a korai húsvétra visszavezethetően becslések alapján mintegy 10 százalékkal, 150-170 ezerre mérséklődött az exportra szánt bárányok száma.

Zala megyében is készülnek a húsvéti exportra a még működő juhtenyésztők. Azért e jelző, mert mint Olasz István zalaegerszegi tenyésztőtől megtudtuk, a megyében egyre fogynak e nagymúltú mesterség folytatói.

– Az elmúlt évekhez képest körülbelül 2 és fél ezer anyával kevesebb lett az állomány. Ez amiatt következett be, hogy 8-10 termelő abbahagyta Zalában juhászatot. Helyettük jöttek kisebb termelők, de olyanok, akik csak 10-15 állatot tartanak. A nagyobb, 200-250-es állománnyal gazdálkodók közül hagyták abba többen a termelést – mondta Olasz István, akivel andráshidai állattartó telepén találkoztunk.

Az okok közt említette, hogy vannak, akik részben amiatt számolták fel az állományukat, mert változtak a tulajdoni, illetve bérleti viszonyok. Nem tudtak földhöz jutni, nincs meg a megfelelő nagyságú legelőjük. Anélkül pedig nem folytatható, illetve nem kifizetődő a juhtartás. De olyan is előfordult, hogy a családban a fiatalok nem akarják ezt az életformát folytatni, hiszen a juhászatban nincs ünnep, az év háromszázhatvanöt napján szolgálatban kell lenni.

– Az árak is nagyon változóak, mindig az olasz felvásárlók határozzák meg. Nálunk nincs hagyománya a bárányhús fogyasztásának, a hazai piac minimális. Jelenleg 800-1000 forint közötti kilónkénti áron lehet számolni a bárányok három súlykategóriájában: a 13-16, 16-20, a 20-24 kilósak körében. Ezen felül létezik a 24-30 kilogramm súlyú bárány kategória is, de az húsvétkor nem kelendő, csak év közben. Az viszont valóban kedvezőnek ígérkezik számunkra, hogy április végére esik húsvét. Több idő marad addig, a bárányok így tovább hízhatnak, és talán jobban értékesíthetők – mondta a termelő, aki még 250 anyajuhhal dolgozik, és 150-200 báránya vár értékesítésre.

Hozzátette, az év elejétől volt már egy-két előszállítás, de a nagyobb tételű kamionos fuvarok majd most indulnak Olaszországba.

Az exportot nem a szövetkezet, hanem nagykereskedők bonyolítják. Egy veszprémi cég tartja kézben a zalai bárányexportot is. Ügyvezetője, Szabó Sándor is megerősítette, csökkent a juhtartók száma. Hozzátette, a lemorzsolódás az utóbbi években nem nagy, országosan mintegy 2 százalékosra becsülte. Hosszabb távon azonban, több mint két évtizedet figyelembe véve a hazai, más állatállományokhoz hasonlóan drasztikus volt a fogyás. Mint mondta, 30 évvel ezelőtt 3 millió juh volt az országban, a rendszerváltás utáni években már csak 2 millió, mára pedig 850 ezerre apadt a juhok száma.

– Az esetek többségében nem örülünk a késői húsvétnak, mert a nyugat-európai húshasznú juhfajtákat egyszer elletik, és tavaszra, húsvét előtt jelennek meg nagy tömegben a piacon. Így sokszor rontják a mi lehetőségeinket. Idén azonban, csodák csodája, másként alakul a helyzet. Az olaszok nagyon keresik bárányt. Ennek sokféle oka lehet, így jött ki náluk a lépés, nincs elég kínálat a konkurenciánál. Az a lényeg, hogy keresett a magyar bárány, és emelkedtek is az árak – mondta cég vezetője.

Évente változó piaci viszonyok

Magyarország évente 700–750 ezer bárányt exportál. Ez azt jelenti, hogy több mint 15 milliárd forintra rúg az ágazat éves bárányexport bevétele. A kivitel huszonöt–harminc százaléka realizálódik kora tavasszal, a húsvéti szezonalitásnak köszönhetően. A tavalyi húsvét azonban kedvezőtlen volt az ágazat számára. Az előző őszi időszakban a magas takarmányárak miatt több helyen nem termékenyítették meg az anyaállatokat, így kevesebb lett a szaporulat. Emellett a bárányok mennyiségét csökkentette tavaly a korai húsvét is.