Sokan már csak a legolcsóbb élelmiszereket tudják megvenni

Kedden reggel a nagykanizsai vásárcsarnok több üzletében már az új, a Baromfi Terméktanács által korábban javasolt, átlag 4-7 százalékkal megemelt csirkehúsárakkal találkoztunk: Horváth Jenő boltjában például egy kilogramm csirkeszárny 665 forintba (630 volt korábban), a csirkecomb 750 helyett 770-be, a csirkemell kilója pedig 1180 forint helyett 1220-ba került.

- Szárnyat vettem, egyrészt mert szeretjük, másrészt pedig árban is jó - árulta el az egyik vásárló, Sándor Attila a stand előtt. - Nem lenne baj a drágulás, ha a nyugdíjakat, meg a fizetéseket is hozzáigazítanák...

- Nálunk idén még nem volt áremelés, ezt már kénytelenek vagyunk meglépni. De végül úgyis a piac dönt, azaz hogy a vevők elfogadják-e, vagy sem - hallottuk Horváth Jenőtől.

- Érezhető, hogy nincs pénzük az embereknek, farhátból és szárnyból fogy a legtöbb - erősítette meg a pár bolttal arrébb árusító Zelkó Tamás. - Ezért mi most nem emelünk, ugyanis a vásárlók ezt már biztosan nem nyelik le . Tartjuk magunkat, amíg lehet, megpróbáljuk kigazdálkodni.

A becsehelyi Varga Szárnyas Kft. egyik ügyvezető-tulajdonosa, Varga Lászlóné viszont úgy véli: a termelői, illetve feldolgozói oldalról igencsak indokolt az áremelés.

- A tojáshiányból visszakövetkeztethető, hogy élőállatból is sokkal kevesebb van az országban a kelleténél - magyarázta a cégvezető. - Nyilván, emiatt drágább a vágnivaló, és ebből fakadóan a hús is. Az az igazság, hogy a csirkehús eddig indokolatlanul volt olcsó és maradt el az optimális árszinttől. A termelők ezt már régóta érezték, a kereskedők kevésbé, úgy hiszem, most nekik is kellene kicsit húzni azon a bizonyos nadrágszíjon. Az üzemanyag, a táp, a naposcsibe, a fűtési költség, mind-mind nő, és mi már nem tudunk tovább hátrálni.

A húsvét fontos kellékének számító tojást ugyancsak aranyáron lehet kapni, darabját 48 és 60 forint között adják.

- A tojás árának már régen ezen a szinten kellene mozognia, de a drasztikus emelésnek én sem örülök - osztotta meg a termelők körében bizonyosan sajátosnak számító álláspontját Gorza Ferencné, akinek családi vállalkozásában 5000 tojó kárál. - Ez minket, gazdákat is kínos helyzetbe hoz, megmondom őszintén, kellemetlenül érezzük magunkat. Nagyon visszaesett a kereslet, jóval elmarad a korábbi években tapasztaltaktól.

Elárulta: a tojás ára is azért nőtt jelentősen, mert hiány mutatkozott a piacon, aminek az az oka, hogy az Európai Unió a tojóketreces rendszer átalakítását követelte meg az állattartóktól. Ennek költségét azonban sokan nem tudták már bevállalni és kiszálltak.

Áremelésre kényszerültek a pékek is, ám ez nem a liszthiány következménye, hanem annak, hogy az év eleje óta jelentős költségnövekedéssel kellett szembesülniük. Az más tészta, hogy ha aszályos évünk lesz - márpedig azt jósolnak -, reálissá válhat a gabonahiány is, ami újabb emelést generál.

- Az üzemanyagár, az árfolyamváltozások, az import adalékok ebből fakadó drágulása, az új adójogszabályok miatt extrém módon növekedett bérköltségnövekedés, illetve a liszt elmúlt hetekben bekövetkező 8-9 százalékos drágulása kész helyzet elé állítja az ágazatot - tudtuk meg Polgár Ervintől, a nagykanizsai Kanizsa Pékség Zrt. cégvezetőjétől. - Utóbbiért most már a tavalyi árnak a dupláját fizetjük. Mindez éves szinten 100 millió forint pluszkiadást jelent, amit lehetetlen kigazdálkodni, ezért április elsejével termékeink árainak 8-10 százalékos emelését kezdeményeztük partnereink felé.

A mostani áremeléshullám nem ér véget a húsvéttal: Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke a minap bejelentette, hogy május-június felé a disznóhús ára is emelkedik.

- A január-februárban vásárolt malacok 4-5000 forinttal kerülnek többe, ez már önmagában árdrágító tényező, 30- 40 forintot jelent élőkilogrammonként - mondta. - A drága malacból nem nagyon vettek a gazdák, így az első félév vége felé jól prognosztizálhatóan hiány lesz sertéshúsból. Aki meg vett, nyilván próbálja majd az eladáskor érvényesíteni az áremelkedést. Azt gondolom, 10-20 százalékra kell számítani, a sertéshús valahol a csirke és a marha közé fog beállni - tette hozzá. - Hogy csökkenni fog a kereslet? Akkor a termelők egyszerűen abbahagyják, kiszállnak és jöhet az import. De nem szabad elhinni, hogy az olcsóbb lesz... Esetleg csak addig, amíg meg nem szerzik vele a piacot, aztán ugyanannyiba fog kerülni, mint a magyar. Látunk erre példákat, elég csak a növényolaj-, vagy a cukoripart említeni.

Sákán Antal hozzáfűzte még azt is: a várható drágulással is csak az 1991-es árszintet érik el, amikor a karaj kilója 1600 forintba került - miközben azóta például a búza mázsánkénti ára 1500 forintról 6 és félezerre nőtt.


Sokan nem tudják érvényesíteni
Mint Nagy Zsuzsanna, a Kereskedők és Vendéglátók Zalaegerszegi Érdekképviseleti Egyesülete ügyvezető titkára kijelentette, a költségek folyamatos növekedése miatt évek óta csökken a profitjuk, amit nem tudnak kompenzálni. A piac ugyanis nem fogad el akkora árat, ami lefedné a költségek, így például a gázolaj- és a benzin árának folyamatos növekedését. Ezért jó páran nem mernek emelni, csak hogy a vevőkör megmaradjon.