Fehérít a fordított áfa?

Korábban, az „Országvédelmi akcióterv” meghirdetésével egy időben a miniszterelnök már bejelentette, hogy Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékeket érintően, mivel jelentős áfa-csalások terepe az ágazat, a becslések szerint a hazai forgalom 2030 százaléka adócsaláson alapul.

Megkérdeztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, milyen tapasztalataik vannak ez ügyben a régióban, illetve mi a fordított áfa-fizetés lényege. A NAV régiós főigazgatósága egyrészt közölte, a mezőgazdasági termékek ügynöki nagykereskedelme idén az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök közé került. Ugyanis általános tapasztalatként megállapítható, hogy az érintett adózók körében a belföldi értékesítések mellett egyre nagyobb volumenben jelenik meg a közösségen belülre, illetve harmadik országba irányuló értékesítés, amely kapcsán gyakran találkozik a revízió fiktív láncügyletekkel.

Ennek lényege, hogy a visszaigénylő pozícióban lévő, közösségen belülre értékesítő adózó az árukészletét olyan adózótól szerzi be, amely kizárólag továbbértékesítéssel foglalkozik. Az átszámlázó (csatorna) szerepet betöltő adózó jellemzően nem rendelkezik fuvareszközzel, raktárral, tevékenysége nem valós. Minél több tagból áll a láncolat, annál nehezebb feladat a gazdasági esemény körülményeinek tisztázása.

- Gyakorlatilag az adócsalási trükk lényege az, hogy az egyenes adózás, más néven normál áfás ügylet esetében az egyik adózó, a szállító beállítja az áfát a bevallásába, mint befizetendő adót, a másik adózó, a vevő pedig levonja, illetve visszaigényli. Viszont akinek fizetni kellene a költségvetés felé, vagy befizeti, vagy nem. Ezt a lehetőséget kívánja a fordított adózás megszüntetni. Ez esetben a végső felhasználó fizeti az áfát, az értékesítési lánc közbenső szereplőinek így nem áll módjában adót visszaigényelni - közölte Kovács Mária főosztályvezető, a NAV Nyugat-Dunántúli Regionális Főigazgatóságának szóvivője.

A megye egyik jelentős növénytermesztő cégének, a Zalagrár Kft.-nek a vezetője, Pintér Sándor érdeklődésünkre elmondta, még nem ismerik az új adótechnikai módszer részleteit.

- Azt tudom, hogy az eladó nulla áfával dolgozik, és a következőnek, a vevőnek kell befizetnie a forgalmi adót. De mi lesz, ha bekapcsolódik majd még egy lépcső, aki csalni fog? A dolog másik oldala, hogy a termelő likviditását rontani fogja a módszer. Eddig, ha eladtunk valamit, az áfával növelt árát kaptuk, és addig használhattuk, amíg be nem kellett fizetni. Ha például eladnánk a nyáron 4 ezer tonna búzát, tonnáját 50 ezer forintért, annak ma 54 millió forint az áfája, ezt egy hónapig használhatnánk, ez a likvid pénz hiányozni fog a termelőknél. Annak viszont örülnék, ha tisztulna a helyzet. A repcét például ugyanabba a feldolgozóba több kereskedő szállítja, és tízezer forint nagyságrendű árkülönbözet is van a felvásárlók között, miközben a többi megesküszik, hogy nem tud többet adni. Csak úgy lehet valahol tízezerrel több, ha valami nincs rendben. Most már nem meri az ember eladni annak, aki többet ígér, mert attól tart, hogy akaratlanul is belekeveredik valamibe - osztotta meg kételyeit és várakozását az ügyvezető.


AHOL MÁR EREDMÉNYT HOZOTT
A fordított adózás az építőiparban már 2008-ban bevezetésre került, és a NAV tapasztalatai szerint azóta meg is szűnt, illetőleg jelentősen visszaszorult a korábban jellemző jogosulatlan áfa visszaigénylés. Hasonló eredményeket említenek szakértők Romániával kapcsolatban. Ott a mezőgazdaságban tavaly júniusban vezették be a fordított áfa-fizetést, s állítólag azóta jelentősen visszaszorultak az áfa-csalások.