OGY - újraszabályozták a közérdekű adatközlést

Egyházügyi törvény

A vallási tevékenységet végző szervezetek számára jóval szélesebb körű autonómiát biztosít az egyházügyi törvény módosítása - mondta Hölvényi György egyházügyi államtitkár az előterjesztés keddi parlamenti expozéjában.

Hölvényi: a vallási közösségek jóval szélesebb autonómiát kapnak

Hölvényi György egyházügyi államtitkár azt mondta: a javaslat nem csak technikai értelemben akarja kezelni a negyedik alkotmánymódosítás és az alkotmánybírósági határozatból következő feladatokat, hanem a lelkiismereti és vallásszabadság még teljesebb körű biztosítás érdekében tartalmában is újragondolta a törvényt.

Az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági megállapítások közül többek között azt emelte ki: az Ab összességében indokoltnak találta az egyházi státus feltételeinek újraszabályozását és a törvény túlnyomó részét hatályban tartotta, beleértve az Országgyűlés által elismert egyházak jegyzékét is.

Hangsúlyozta: a javaslat szerint a korábban az egyházak jogállására vonatkozó szabályok meghatározó része kiterjed az összes vallási közösségre, így a vallási tevékenységet végző szervezetekre is, ami jóval szélesebb körű autonómiát biztosít számukra a korábbiakhoz képest. Az előterjesztés a hitéleti tevékenység szervezeti kereteinek gyűjtőfogalmaként a vallási közösséget határozza meg, ezen belül a bevett egyházak kiemelt közjogi kategória, amelynek elismerését továbbra is saját hatáskörben tartja az Országgyűlés - tette hozzá.

Mint mondta, a bevett egyház elismerésének feltételeit pontosították, így ehhez szükséges többek között 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi működés, hozzávetőleg 10 ezer fős taglétszám, valamint az is, hogy a közösség tevékenysége ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel és működése során ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat. Közölte: az új szabályozással eleget tesznek a tisztességes eljárással kapcsolatos alkotmánybírósági elvárásoknak is.

Fidesz: fontos a visszaélések kiszűrése

A visszaélések kiszűrését, valamint az állam és az egyház együttműködését nevezte az egyházügyi törvény legfontosabb momentumának Demeter Zoltán fideszes képviselő. Mint mondta, mivel korábban túl nagy szakadék tátongott az egyházzá nyilvánított vallási közösségek és a tevékenységet csak egyesületi formában művelők között, a jogszabály módosítása ezen változtat a kétszintű modell létrehozásával.

Hangsúlyosan szólt arról, hogy a vallási egyesületekre külön szabályok vonatkoznak, bizonyos feltételek mellett például használhatják az egyház elnevezést. Hozzátette: a javaslat komplex módon szabályozza a vallási közösségek életét úgy, hogy tiszteletben tartja hitéleti tevékenységüket és autonómiájukat, egyben eleget tesz az Alkotmánybíróság által előírtaknak és az alaptörvény negyedik módosításában foglaltaknak.

MSZP: politikusok nem döntsenek egyházi minősítésről

Nyakó István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 2011 nyarán "egy éjszaka a kukába került" az addig egyeztetett javaslat, majd a megszületett törvény az egyházak gyásznapját hozta. Szerinte ekkor több évszázados jogfejlődést tört meg a kormánypárti többség. Groteszknek nevezte, hogy akik nem nyertek egyházi státuszt a kommunizmus éveiben, azoktól is elvették a szabadság éveiben elnyert jogokat. Szerinte nem érthető, miért egy politikai plénumnak kell döntenie az egyházzá nyilvánításról. Hozzátette: korábban a tudományos akadémia sem érzett illetékességet az egyházzá nyilvánításban.

Frakciótársa, Lendvai Ildikó szerint a visszaélések kiszűrését nem biztosítja az előterjesztés, mivel ahhoz az egyházak finanszírozását kellene átláthatóvá tenni. Az előterjesztést a fordított trafiktörvény esetének nevezte, amelynél menet közben tették könnyebbé a feltételeket, itt azonban nehezítettek, például a létszámra vonatkozó előírások változtatásával. Szerinte cinikusan kívánja teljesíteni a kormányzat az Ab által előírt indoklási kötelezettséget. Bírálta az együttműködési kötelezettséget, amelyről azt mondta: kulturális műhely csak akkor kaphat támogatást, ha kellőképpen "kezes".

KDNP: Magyarországon vallásszabadság van

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka kiemelte: Magyarországon vallásszabadság van, és ezt a tényt nem vonta kétségbe sem a Velencei Bizottság, sem az Alkotmánybíróság. A politikus az MSZP-s véleményeket kritizálva úgy vélte: "az ateista párt utódpártjának bármilyen törvényt alkothatnánk, nem lenne jó".

Az új törvény megalkotását követően létrejött az európai gyakorlatnak megfelelő kétfokú rendszer, amelyben már 10 fővel vallási közösséget lehet alapítani, az egyházakat viszont továbbra is az Országgyűlés ismeri el - ismertette. Megjegyezte: miközben a szocialisták kritizálják azt, hogy egyházakról az Országgyűlés dönt, ez a jog megvan Belgiumban is.

Jobbik: a javaslat teret nyit a politikai lobbi lehetőségének

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka úgy vélte: az elmúlt két-három évben jogalkotási káosz folyt egyházügyi kérdésekben. Szerinte a kormányoldal hiába szeretne rendet vágni a szekták, vallási közösségek és egyházak sorában, ha ezt nem minőségi szempontból teszi. A kvantitatív feltételek előbb-utóbb teljesíthetők, a hitéleti szempontokat viszont jóval nehezebb megugrani - tette hozzá.

A javaslat legfontosabb problémájának a jobbikos képviselő azt tartja, hogy teret nyit a politikai lobbi lehetőségének: szerinte a parlament helyett szakmai testületnek kellene döntenie az egyházak elismeréséről. Kifogásolta, hogy egyes helyeken a javaslat liberalizál, kedvez a szektáknak, máshol pedig szigorít, árt a történelmi egyházaknak. A képviselő a bevett egyház megfogalmazást sem találta helyénvalónak.

A vitát az elnöklő Ujhelyi István elnapolta.

KDNP: a felsősöket vigyék el a Terror Háza Múzeumba!

A Nemzeti alaptanterv részeként, kötelezően előírná a KDNP azt, hogy valamennyi 5-8. osztályos tanulmányait folytató diák a történelem oktatás keretein belül ellátogasson a Terror Háza Múzeumba.

Rubovszky György, Harrach Péter és Tarnai Richárd kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek "a diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról" szóló határozati javaslatot.

A látogatást szervező köznevelési intézmény a program tekintetében teljes költségtérítésre lenne jogosult az indítvány szerint.

"A választópolgárok joggal várják el a kétharmados többséget elnyert Országgyűléstől, hogy a felnövekvő nemzedék helyes szemléletformálását megteremtse függetlenül attól, hogy ki milyen ismereteket kapott otthonról" - áll az indoklásban.

Az előterjesztők szerint e kérdés időszerűségét az is igazolja, hogy a Parlament falain belül is vannak olyan képviselők, "akik az objektivitást félresöpörve különbséget szándékoznak láttatni diktatúra és diktatúra között, ezért kiemelten fontos szempont, hogy a felnövekvő nemzedék tisztánlátását elősegítse a köznevelés".

A kereszténydemokrata politikusok azzal érvelnek a kötelezővé tétel mellett, hogy szerintük a most tanító pedagógusok között is vannak, akinek a szemléletét is "csak egy hiányos, hibás oktatás formálhatta".

Újraszabályozták a közérdekű adatközlést

A polgári törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályozza a közérdekű adatszolgáltatást az új polgári jogi kódex jövő március 15-ei hatályba lépésétől.

Az erről szóló, vasárnap benyújtott fideszes indítványt hétfőn kivételes sürgős eljárásban tárgyalta meg, kedden pedig már el is fogadta az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal.

Az új, jövő tavasszal hatályba lépő Ptk. nem tartalmazza a 2003-as úgynevezett üvegzsebtörvény rendelkezéseit, amelyek az üzleti titok fogalma alól tesznek kivételeket. A kormány ugyanakkor már korábban jelezte, hogy a kódex hatálybalépése több ezer jogszabály módosításával jár, ezek között lesz majd az adatvédelmi törvény is.

Az előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést.

Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek során az igénylő "általánosságban kér mindenféle adatot", és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt.

Ebből és a kivételes eljárási rendből a hétfői vitában a felszólaló ellenzéki képviselők mindegyike - az MSZP-s Bárándy Gergely, az LMP-s Schiffer András, Karácsony Gergely (Párbeszéd Magyarországért) és a jobbikos Apáti István - azt olvasta ki, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Ezt az előterjesztők nevében Vas Imre és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is cáfolta.

Az ellenzék azt is kifogásolta, hogy a változtatásokat a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Törvénymódosítás segíti a győri "nagy elkerülő út" megépülését

Az Országgyűlés keddi ülésén elfogadta az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosítását, amely a győri úgynevezett "nagy elkerülő út" megépülését segíti elő.

A 211 igen, 23 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadott törvénymódosítás értelmében felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg többek között a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.

A javaslat indoklása szerint erre azért van szükség, mert Győr átmenő forgalmának csökkentése, belső úthálózatának tehermentesítése, a város keleti részén létesült logisztikai park, valamint a 2014-2020 európai uniós programozási időszak fejlesztései érdekében szükséges a város északkeleti részén tervezett "nagy elkerülő út" megvalósítása, amely ugyanakkor a hatályos törvényben nem szerepel. A most elfogadott módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az elkerülő út tervét a területrendezési hatósági eljárás során beillesszék az Országos Területrendezési Tervbe, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekbe.

Húsz százalékkal növelhetők az osztálylétszámok, össze lehet vonni a testnevelés órákat

Elfogadta a parlament kedden a köznevelési törvény módosítását. Ennek alapján az iskolák húsz százalékkal eltérhetnek a jogszabályban meghatározott, 27 fős maximális osztálylétszámtól.

Michl József (KDNP) javaslatát 223 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett hagyták jóvá. A kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazta, a jelenlévő szocialista politikusok nemmel voksoltak.

A törvénybe az oktatási bizottság javaslatára az is bekerült, hogy ha a mindennapos testnevelés feltételei nem adottak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartani.

A változások között szerepel, hogy ha az iskola nem tudja megfelelő szakképzettségű pedagógussal megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a 2019/2020-as tanév kezdetéig alkalmazható az is, aki felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy -edzői szakképzettséggel rendelkezik.

A törvénymódosítás értelmében az óvodák és az iskolák - a fenntartó engedélyével - húsz százalékkal eltérhetnek a törvényben meghatározott maximális osztálylétszámtól. Az általános iskolákban így 27 helyett legfeljebb 32 fős osztályok indulhatnak.

Korábban a fideszes Cseresnyés Péter arról nyújtott be módosító javaslatot, hogy az iskolák 25 százalékkal térhessenek el a maximális osztálylétszámtól, mivel szeptemberben hozzávetőleg negyedével több gyerek lép be a közoktatásba, mint tavaly. Ezt az indítványt azonban elvetették.

Változás az is, hogy az egyházi fenntartású iskolákban - bizonyos feltételek mellett - az etika tantárgyat a hittan válthatja ki.

A módosítás a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamára is kiterjeszti az erkölcstan oktatásával kapcsolatos szabályokat, megalapozva, hogy ezek megfelelő évfolyamain is választható legyen az egyház által szervezett hit- és erkölcstan óra.

A szabályozás szétválasztja az erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan oktatás, valamint a szabadon választott hitoktatás szabályait. Egyértelműsíti, hogy azokban az iskolákban és évfolyamokon is biztosítani kell a fakultatív hitoktatás lehetőségét, ahol az erkölcstan nem váltható ki hit- és erkölcstanoktatással.

A törvény értelmében az oktatásért felelős miniszter dönt az állam által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, erről a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ saját hatáskörében nem határozhat. Törölték egyúttal a jogszabályból az átszervezésekre vonatkozó július végi határidőt.

Kikerült viszont az előterjesztésből - a fideszes Kucsák László és az LMP-hez tartozó független Osztolykán Ágnes kezdeményezésére - az, hogy az iskolákban minden tanítási napon biztosítani kell a tanulók felügyeletét, étkeztetését, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek egésznapos felügyeletét. Az ellenzéki képviselő szerint ez a rendelkezés csak a pedagógusok sztrájkjogának további korlátozására lett volna jó, és a kormánypárti politikus is azzal érvelt, hogy a javaslat nem egyezteti össze a tanuláshoz fűződő jogot a sztrájkjoggal.

A változtatás rögzíti, hogy a szakképző iskolák május 20-ig végzik el szakmai programjuk felülvizsgálatát. A határidő kitolását azzal indokolták, hogy a szakképzési kerettantervek még nem készültek el.

Napirend előtt: buszok, termőföld, május 1., Tata

A fővárosban forgalomba állítandó új buszokról, a munka ünnepéről, a földpályázatokról és Tata Európa-díjáról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben. A Párbeszéd Magyarországért független képviselői táblával tiltakoztak az ülésteremben a trafikpályázatok és a közérdekű adatszolgáltatás rendjének megváltoztatása miatt.

Fidesz: hét év után új buszok állhatnak forgalomba a fővárosban

György István fideszes képviselő, Budapest városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese arról számolt be, hogy 7 év után mérföldkőhöz érkezik a budapesti tömegközlekedés, hiszen 159 darab új, alacsonypadlós autóbuszt állítanak forgalomba. Azt mondta, az előző SZDSZ-MSZP-s városvezetés évek alatt egyetlen új buszt sem tudott forgalomba állítani, így amikor Tarlós István főpolgármester és a Fidesz többségű közgyűlés átvette a város vezetését, akkor már 17 év volt a budapesti buszok átlagéletkora.

Hangsúlyozta: sok száz régi buszt kell még lecserélni, ezért újabb busztendereket terveznek, valamint új trolik és villamosok is érkeznek majd a fővárosba, az M2-es metróvonalon pedig most fejeződik majd be a régi szovjet kocsik cseréje.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára örvendetesnek nevezte, hogy a mára már 20 éves átlagéletkorú fővárosi buszállomány cseréje megkezdődött.

MSZP: május 1-jén nem a munkáról, hanem a munkáért való összefogásról emlékezünk meg

Nyakó István MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy idén május 1-jén nem a munkáról emlékeznek majd meg, hanem a "munkáért, és a kenyérért való összefogás és a harc kezdetének" napjáról. A képviselő szerint létrejött egy "nemzeti burzsoázia", amely a "Kádár-rendszer gazdasági-kereskedelmi kedvenceiből verbuválódott", "régebben elvtársaknak hívták őket", most pedig "szekértolójává vált Orbán-rezsimnek". Ide sorolta többek között Demján Sándor vállalkozót és Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét is.

Nyakó István szocialista képviselő szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. április 30-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Úgy vélte: május elsején olyan országban ébrednek majd fel az emberek, ahol 4,2 millió magyar a létminimum alatt él, és megjelent a dolgozói szegénység is. "Nincs már családi mekizés, nincs már mozidélután, nincs már Balcsi" - fogalmazott.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában Abraham Lincoln egy mondását idézte, miszerint "attól, hogy a tehetősebeket szegényebbé teszed, a szegények nem lesznek gazdagabbak". Az államtitkár az MSZP-s képviselőt arra kérte: ahelyett, hogy május 1-jén "osztályharcos húrokat pengetne", inkább mondja el azt, hogy Magyarországon bővült a foglakoztatás, miközben 3 százalék alatt marad a hiány, és olyan munkatörvénykönyvet fogadott el az Országgyűlés, amely lehetővé teszi a rugalmas foglalkoztatási viszonyokat.

Loptok, csaltok hazudtok! feliratú táblával tiltakozott a PM

Cséfalvay Zoltán felszólalása közben egy Loptok, csaltok hazudtok! feliratú táblát vitt az ülésterembe és állított fel a kormánypárti padsorokkal szemben a Párbeszéd Magyarországért két független képviselője, Karácsony Gergely és Szilágyi Péter. A trafikpályázatok és a közérdekű adatok kiadási rendjének tervezett változása ellen tiltakoztak. A táblán a feliraton kívül a Fidesz logója volt látható.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára (j) napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. április 30-án. Balról Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az elnöklő Lezsák Sándor megkérte Karácsony Gergelyt, hogy vigyék ki a táblát, de ők odatámasztották azt az elnöki emelvényhez. A táblát végül a levezető elnök kérésére a terembiztosok vitték ki.

Az akciót nagy felzúdulás kísérte a kormánypárti oldalon. Többen azt kiabálták be, ne csak a táblát, hanem az azt kihelyező képviselőket is távolítsák el az ülésteremből.

Karácsony Gergely (balról) és Szilágyi Péter (jobbról) független képviselők, a Párbeszéd Magyarországért képviselői csoportjának tagjai érkeznek egy a Fidesz logójával ellátott, "LOPTOK CSALTOK HAZUDTOK" feliratú transzparenssel kezükben az Országgyűlés plenáris ülésére 2013. április 30-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Jobbik: változtassanak a földpályázatokon

Varga Géza, jobbikos képviselő a Nemzeti Földalap (NFA) ellenőrző bizottságának véleményére hivatkozva azt kérte, hogy a jelenlegi pályázati rendszer jelentős változtatása nélkül ne írjanak újabb pályázatokat a NFA kezelésében lévő termőföldekre 2017-es hatállyal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábban az ügyészséghez fordult a pályázatok ügyében, és bár nem tudták cáfolni állításait, mégsem indítottak nyomozást. Úgy vélte: ha a kormányoldal érdeke úgy kívánja, akkor jogszabály-módosítással törvényessé teszik a bűnt is.

Varga Géza, a Jobbik képviselője (b) felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. április 30-án. Mellette Nyikos László, Bana Tibor, Rubi Gergely, Suhajda Krisztián és Baráth Zsolt (b-j), a Jobbik képviselői. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában leszögezte: ki fogják írni a pályázatokat. Szerinte az a baj, hogy a Jobbik nem azzal foglalkozik, ami sikeres.

KDNP: Tata Európa-díjat kapott

Kalmár Ferenc András (KDNP) arról számolt be, hogy Tata - a németországi Altöttinggel megosztva - április 23-án elnyerte az Európa Tanács Európa-díját. Felidézte, hogy az 1955-ben alapított Európa-díj kitüntetési rendszerében először az Európai diplomát, aztán a Becsületzászlót, majd a Becsületplakettet kell elnyerni, ezután következik maga a díj.