A Független Rendőr Szakszervezet elégtelenre értékeli a kormány tevékenységét

Pongó Géza közlése szerint a sort az indokolás nélküli felmentés és a különadó nyitotta, majd korlátozták a rendőrök passzív választójogát azzal, hogy a szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként országgyűlési, európai parlamenti, illetve önkormányzati választáson.
   
Ezt követte a ruhapénzek felének visszatartása azzal, hogy a belügyi tárca az összegből új bevetési ruhát rendelt, amely mindössze három tépőzárral tér el a korábban rendszeresítettől. Ezzel kapcsolatban Pongó Géza megjegyezte, a 90-100 ezer forintból élő rendőrök arra kényszerültek, hogy napi megélhetésre, villanyszámlára fordítsák a ruhapénz egy részét.
   
Ugyancsak felrótta a kifogástalan életvitel követelményeinek megszigorítását és a megbízhatósági vizsgálat bevezetését. Utóbbival a szakszervezet szerint megteremtették a lehetőségét annak, hogy az e célból megerősített belső ellenőrzési szolgálat bírói engedély nélkül, akár bűncselekmény elkövetésével is provokálhassa a szolgálatot teljesítő rendőrt, így téve próbára annak becsületességét.
   
Pongó Géza az illetmények befagyasztásával kapcsolatban leszögezte, hogy a bérek vásárlóértéke csökkent, és felrótta azt is, hogy csökkentették a cafeteria-keretet, s ezzel újabb 50 ezer forintot vettek ki a hivatásos állomány zsebéből, míg a hivatásos állományba nem tartozó rendőrségi alkalmazottakéból mintegy 150 ezer forintot.     A szakszervezet főtitkára szerint elmaradt a valós bérkompenzáció, az egykulcsos adórendszer bevezetése a teljes rendvédelmi állományban dolgozók 75-80 százalékánál újabb jövedelemcsökkenést eredményezett, amelyet a kormányzati bérkompenzáció sem ellentételezett megfelelően.
   
Pongó Géza kritikával illette a semmiségi törvényt is, amelynek elfogadásával szerinte a kormánypárt "a kollektív bűnösség bélyegét" sütötte a rendőrökre, sárba tapossa az érintett hivatalos személyek emberi méltóságát és mérhetetlen károkat okoz az egész igazságszolgáltatásnak. Szerinte a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott szolgálati nyugdíj korkedvezménnyel való igénybevételének eltörlése a hivatásos állományt az utolsó kedvezményétől is megfosztaná.
   
A sajtóbeszélgetésen Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke arról beszélt, a társadalom, a gazdaságok, a munka világa területén is súlyos lépésekre szánta el a kormány, amit "megértéssel lehetne kezelni, ha leülne tárgyalni és tisztességes társadalmi párbeszédet folytatna", de sajnos nem ezt teszi.
   
Gaskó "himihumi" társadalmi párbeszédnek titulálta a kormányzat egyeztetését, mert az - szerinte - egyoldalúan, "levelező tagozaton" zajlik. Ahogy a társadalom más részeivel sem, a rendőr szakszervezetekkel se tárgyalják meg a rendőrök sorsát – mutatott rá a szakszervezeti vezető. A Liga támogatja, hogy megmaradjon a rendőrök szolgálati nyugdíjra vonatkozó kedvezménye - szögezte le Gaskó István. Mint mondta, a civil társadalom nem tudja, hogy ez nem automatikus, több feltételnek kell teljesülnie, hogy valaki igénybe vehesse ezt a lehetőséget. Úgy fogalmazott: a kormányzati kommunikációban arra törekednek, hogy a kedvezményeket élvezőket a társadalom többi tagjával szembeállítsák, de - szerinte - az emberek ettől sokkal bölcsebbek.
   
Dávid Tibor, az FRSZ főtitkár-helyettese arról beszélt, a szakszervezet ezerkétszáz ember megkérdezésével felmérést készített arról, hogy leszerelnének-e a hivatásos állomány tagjai, ha eltörlik a korkedvezményes nyugdíjat. A válaszadók mintegy 40 százaléka nyilatkozott úgy, elhagyná a pályát, míg a biztosan maradók aránya a 15 százalékot sem érte el. Hangsúlyozta: 2005 óta 15 ezren hagyták el a testületet, jelentős részük átszervezés és egészségügyi okok miatt. Kiemelte azt is, hogy 50 év felett mindössze 96-an vannak a rendőrségnél, valamennyien vezető beosztásban.