2010.06.11. 06:58

Zalai bort szeretnének a zalai vendéglőkbe

Zalai bort tartanak? - Nem, de minden más van. A párbeszéd fiktív, ám sajnos, nem áll messze a valótól. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szeretné elérni, hogy több helyi nedű kerüljön az éttermek, szállodák asztalaira.

zaol.hu

Süslecz Árpád (aki nem mellesleg a Zalakaros Térsége Egyesült Hegyközség elnöke is) felhívással fordul a megye vendéglátóhelyeihez, éttermeihez, szállodáihoz, azt kérve: ha lehet, beszerzéskor a helyi borokat részesítsék előnyben. Tapasztalatai szerint ugyanis nincs nagy választék zalai nedűkből az itallapokon, előfordul, hogy egyetlen egyet sem talál a vendég. Viszont az ország másik feléből érkező, Isten tudja, milyen receptúrával készült borokból bőséges a kínálat.

- Sajnos, ma minimális mennyiségű bort vásárolnak fel a termelőktől - bocsátotta előre Süslecz Árpád, akivel a jóbarát, Kovács Dezső zalaszabari birtokán találkoztunk. - A korábban létező potenciális felvásárlók teljesen magukra hagyták a gazdákat, pedig itt a térségben 5 is volt. Csak egy maradt közülük, aki így megteheti, hogy válogat a borok között, s a kiváló minőséget is nyomott, mindössze 70 forintos literenkénti áron veszi meg. Ami még az önköltséget sem fedezi, ráadásul ezt a pénzt is csak 1 év múlva látja a gazda, mert akkor fizetik ki.

Az elnök szerint a szőlőhegyek elnéptelenedésének (amiben természetesen szerepet játszik az elöregedés, a termeléshez kapcsolódó túlzott bürokrácia, valamint a rossz gazdasági intézkedések sora is) megállításához új piacra lenne szükség. Az a véleménye: sokat lendítene az ügyön, ha a Zalában működő vendéglátóhelyek, éttermek és szállodák nem az ország távoli pontjairól érkező kereskedőktől, borügynököktől vásárolnák meg a bort, amit a vendég asztalára tesznek, hanem a helyi gazdáktól. Akik utolérhetőek, munkájuk ellenőrizhető, s képesek ugyanolyan jó, ha nem jobb minőségű nedűt előállítani, mint bárki más.

- Nem azt kérjük, hogy más borvidékek termékei ne jelenhessenek meg az itteni üzletekben, csak annyit: minket, zalai termelőket ne diszkrimináljanak, fogadják be a mi borainkat is, s lokálpatrióta módjára ajánlják a megyébe látogató vendégeknek - mondta. Süslecz Árpád jelezte: kérésével levélben is megkeresi az érintetteket.

Kovács Dezső, vendéglátó gazdánk is megerősítette, a komolyabb helyekre, például szállodákba szinte lehetetlen a kistermelőnek bejutni. Förhénci Horváth Gyula, a Nagykanizsai Hegyközség elnöke maga is borász, szőlőtermelő, 1 hektáron gazdálkodik. Mint kiderült, egyetért kollégája, Süslecz Árpád felvetésével. De...

- Valóban, legalább a vendéglátóhelyeknek illene a közvetlen környezetükben megtermelt borokat kóstoltatni vendégeikkel - így a szakember, aki több éve szervez országos versenyt a kispincészetek nedűinek, így a helyzet jó ismerője. - Minimálisan 1-2 zalai fajtát illene tartani a kínálatban - de persze, nem könnyű az ő helyzetük sem, hiszen kevés olyan piaci szereplő van, aki ma megfelelő minőségben, választékkal, árszínvonalon, az előírt ezernyi dokumentum birtokában ki tudja szolgálni az elkényelmesedett vendéglátókat. A helyzet ugyanis az, hogy a legtöbb zalai termelő még jövedéki engedéllyel sem rendelkezik, pedig ez a minimum, hogy értékesíthesse borát. Amúgy meg a termelők és vendéglátók szakmai szervezeteinek már rég le kellett volna ülni egymással egyeztetni a stratégiáról.

S hogy látják mindezt a megszólítottak? Jakab Sándor, az újudvari Gastro-Vino Borkereskedés vezetője azt mondja, ő szívesen teríti a piacon a zalai borokat is - amennyiben megfelelnek a minőségi és mennyiségi követelményeknek:

- Ha valaki folyamatosan, jó minőségben, megfelelő ár-érték aránnyal tud bort adni, akkor én azt garantáltan kiviszem a piacra, s azt helyezem előtérbe, mert vagyok annyira lokálpatrióta. Ám ehhez tényleg komoly változásra van szükség. Úgy vélem, a kistermelőket valakinek végre össze kellene fogni, szükség lenne egy koordinátorra, szervezőre, esetleg egy közösen működtetett pincészetre, palackozóra, a piacot meg arra kellene bízni, aki ért hozzá.

Czimondor Nándor, a zalakarosi MenDan Hotel igazgatója hasonló véleményt fogalmazott meg.

- A MenDan 1998 óta tart zalai borokat, most a Cezar Winery és Bussay László nedűit forgalmazzuk - mondta a szakember, aki borkedvelőként, a bor tisztelőjeként határozta meg magát. - Örömmel adnék helyet még több zalai bornak, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégek nehezen fogadják el a helyi nedűket. Nemcsak nekünk, hanem a termelőknek is tenni kellene azért, hogy ez megváltozzon. Nekem is meggyőződésem: kellene egy olyan nagy pincészet, ami összefogná a térség kistermelőit. Aztán: lehet és kell is törekedni a helyi fajták megőrzésére, de csak azokból megélni nem lehet. Rendszerben kell gondolkodni, felmérni a környék termőterületeinek adottságait, s felkutatni a piacképes fajtákat. Majd ezekből előállítani a telepítéshez használatos oltványokat.

OLDALTÖRÉS: Savakban gazdag fehér fajták

Savakban gazdag fehér fajták
- A Zalai Borvidék a régi történelmi borvidékek sorába tartozott 1941-ig, attól kezdve csemegeszőlő-termő körzetként szerepelt.
- Régi rangját csak 1998-ban kapta vissza Különleges éghajlatának köszönhetően a zamatos, élénk, savakban gazdag fehér fajták termőhelye (juhfarkú, szürkebarát, olasz- és rajnai rizling)
- Napjainkban azonban egyre nagyobb teret nyernek az ismert kékszőlők is, a merlot, a cabernet és a syrah

Szerintem (Horváth-Balogh Attila jegyzete)
Hozzáértők azt mondják, még igencsak borivó pályafutásom elején járok. Ugyanis nem a jóféle savanykás- rizlinges borocskát kedvelem, hanem az édes, muskotályos desszertbort. De ha néhanapján ilyenhez jutok, akkor sem viszem túlzásba az ivászatot: vasárnaponként, ebéd után egy kis pohárkával. Csak az íze kedvéért. Sokkal többet nem is bírnék leereszteni a torkomon. (Meglehet, úgy vagyok az alkohollal, mint más a mákos tésztával...) Különben meg, kifejezetten alacsony az ingerküszöböm – ha nem vigyáznék, hamar nagyra nőnének előttem másféle küszöbök. Mit küszöbök, falak...