Rozika dalát megkönnyezték

Pál János viszonylag későn kezdett zenélni, már hetedikes volt az általános iskolában, Szolnokon, amikor trombitát vett a kezébe. Szokatlanul rövid időn belül bekerült a szolnoki Olajbányász Fúvós Zenekarba, s ezzel párhuzamosan folytatta zenei tanulmányait. Nem akart hivatásos zenész lenni: finommechanikai és műszeripari szakközépiskolába ment, de a középiskolás évek alatt olyannyira hatalmába kerítette a zene, hogy mégis azt választotta.

- A zenei érdeklődésem is kiszélesedett: nemcsak a fúvószenekar, hanem a kamarazene is érdekelt, sőt ma már én is ezt tartom az együtt muzsikálás csúcsának. Egy nagy szimfonikus zenekar szintén csodás hangzást tud produkálni, de bármennyire együtt dolgoznak a zenészek, mindig előfordulnak pici eltérések. Az összhang a kamarazenében a legteljesebb fogalmazta meg a karmester.

Diplomát a Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán szerzett, ahol trombitatanárként végzett.

- Már akkor "megfertőzött" a tanárom a vezényléssel. Barcson minden évben rendeztek egy országos zenei tábort és főiskolás versenyt. Hollós Lajos zeneszerző, a Magyar Rádió zenei szerkesztője tartott ott egy fúvós karnagyi kurzust, amelyre beíratott a főiskola. Ott találkoztam először a vezényléssel, bár középiskolás koromban nagy átéléssel hallgattam, s közben dirigáltam olyan nagy romantikus műveket, mint például Csajkovszkij 1812 nyitánya... A diploma kézhez vétele után Szolnok megyében tanítottam és kórust vezettem. Az utóbbiban a feleségem segített, aki szolfézstanár és karvezető - idézte fel a pályakezdés időszakát.

Pál János másfél éve vezényli a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekart (Fotó: Pezzetta Umberto)

Később elvégezte a fúvós, majd a vonós-szimfonikus karnagyi képzést, majd Bajára került a zeneiskolába.

- Akkoriban nem működött ott vonószenekar, s mivel megvolt a karnagyi végzettségem, létrehoztunk egyet növendékek és zenetanár kollégák részvételével. Alkalmanként az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekarát is vezényeltem, amelynek egy professzionális vonósnégyes tagjai voltak a szólamvezetői. A zeneiskolai csapat is sikeres lett: meghívást kaptunk Szentpétervárra, Németországba, a budapesti Tavaszi Fesztiválra, és lemezfelvételt is készítettünk - emelte ki a bajai évekből.

Pál János pályafutása Keszthelyen folytatódott. ahol hangszerboltot nyitott, melynek üzemeltetése mellett jelenleg a sümegi és a zalaegerszegi zeneiskolában tanít fúvós hangszereken. A Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarral akkoriban kezdődött az együttműködése, amikor az együttes élén (akkor már több mint harminc éve) Gellért Zoltán karnagy állt.

- Tizenkét éve rövid ideig vezényeltem a zenekart Gellért Zoltánnal felváltva, de utána sem szakadtam el a zalaegerszegi zenei élettől - folytatta Pál János. - A színházban trombitásként működtem közre, majd lehetőséget kaptam a színházi zenekar vezénylésére is. Amikor 2012-ben hirtelen megüresedett a szimfonikus zenekar karnagyi posztja, felkértek, hogy vezényeljem az október huszonharmadikai koncertet. Rögtön igent mondtam, s mivel kedvező benyomásaim voltak, a továbbiakban is vállaltam a karnagyi teendőket. Tóth László zenekari titkárral közös nevezőn vagyunk a terveket illetően. A megyében tevékenykedő zenészek közül sokakat bevontunk a zalaegerszegi zenekar működésébe, így olyan nagyszabású műveket tudunk előadni a megye több városában, amelyeket egyik zalai együttes sem tudna önállóan.

Pál Jánossal szót váltottunk arról is, hogy híve a művek precíz kidolgozásának.

- A zenélés a hangszer biztos kezelésénél kezdődik, de sokkal több annál. A darabokat meg kell formálni, ebből lesz az igazi zene, s ezt igényli a közönség. Nagy élményem volt a szimfonikus zenekarral, amikor tavaly Ránki György: Pomádé király új ruhája című művét játszottuk. A darab egy gyönyörű tételét, Rozika dalát addig gyakoroltuk, míg maximálisan meg nem voltam elégedve a hangzásával. A közönségből pedig akadt, aki megkönnyezte, olyan szépnek találta. Érdemes dolgozni azért, hogy ilyen hatást váltson ki egy előadás, és bízom benne, hogy még sok hasonló közös élményünk lesz a zenekarral.

Legközelebb május 13-án

A Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar tagjaiból és a megye más településein dolgozó zenészekből alakult Zala Szimfonikus Zenekar legközelebb május 13-án 19 órakor ad koncertet Zalaegerszegen, a zsinagógában. A város napja alkalmából szervezett hangversenyen Pál János vezényletével Kodály: Háry János, Liszt: Les Preludes, valamint Liszt: Magyar fantázia című műve csendül fel.