Mint egy kis Toscana

Nagyszabású múltidéző gálaesttel ünnepelte meg Zalaszentgrót a jeles évfordulót, amely azért is különleges, mert a település volt a századik, amely elnyerte Magyarországon a városi rangot.

- Mostantól minden kvízjátékban szerepelni fog a kérdés, hogy melyik a századik magyar város - ígérte a gálaest műsorvezetője, Vágó István kvízmester, aki a település életében meghatározó személyiségeket sorra a színpadra szólította, s az emlékeikről faggatta. A Tucsni András rendezte ünnepi műsorban, melynek Török Gabriella volt a házigazdája, több közéleti szereplő videófilmben idézte fel a múlt egy-egy epizódját, s a városi ranggal kapcsolatos gondolatait. Hallhattunk a szövetkezeti időkről, hogy milyen nagy mennyiségű és jó minőségű terményt vásároltak fel a lakosságtól, rengeteg csemegeszőlőt például, s valamennyit exportálták. Szóba került a nevezetes színjátszó tábor, amelyre 25 év távlatából úgy gondolt vissza a 2006-ban ismét Zalaszentgrótra látogató Eperjes Károly, hogy ő itt született . S az is kedves emlék sokaknak, hogy a bölcsődék (mert kettő is volt) háromnegyed hatkor nyitottak, s a hatra munkába igyekvő asszonyok a még alvó, paplanba csavart gyermeküket adták át a gondozónőknek. Nagy öröm, hogy ma ismét van bölcsődei csoport a városban, hangzott el.

A gálaest végén elfogyasztották a vendégek a várossá nyilvánítás évfordulójára készült tortát (Fotó: Péter Árpád)

A közelmúlt időszakának sikereiből az egyik nagyszerű szentgrótikumról , az éti csigáról beszélgettek a gálaműsor résztvevői, valamint a nagy karriert befutott szentgróti ásványvízről és a válságokat túlélő tüskeszentpéteri malomról. A borászat és a város szép fekvése, környezete kapcsán Vágó István megjegyezte: míg el nem jött ide, kétkedve fogadta, amit hallott, hogy ez a környék egy kis Toscana , de ma már ő is ezt vallja.

A helyi művészeti együttesek és az iskolások fellépésével tarkított gálaműsor második részében a műsorvezető Császár József előző polgármesterrel, Kiss Imrével, a Zala-Cereália Kft. korábbi vezetőjével és Baracskai József jelenlegi polgármesterrel beszélgetett Zalaszentgrót múltjáról és jelenéről.

Baracskai József lapunknak nyilatkozva felidézte az elmúlt évtizedek leglátványosabb fejlődési szakaszait, kiemelve a hatvanas éveket és a hetvenes évek elejét, ugyanakkor felfelé ívelő korszakként tartja számon az előző, 2007 és 2013 közötti uniós finanszírozási ciklust. Ekkor több mint egymilliárd forint értékű fejlesztési forrás érkezett a városba, megújult például a Templom tér, valamint az egészségügyi központ. A mostani uniós ciklusban hasonló fejlődésre számítanak.

- Településünk jelenleg is fontos térségközpont, járási székhely. A legnagyobb érték azonban az erős helyi közösség, enélkül semmilyen fejlődés nem valósulhatott volna meg - összegzett a polgármester.

JÁRÁSI SZÉKHELY RÉGEBBEN IS

Zalaszentgróthoz 1950-ben csatolták Kisszentgrótot, ettől az évtől 1963-ig önálló tanácsú község és 1978-ig járási székhely volt a település. Az agrárium mellett fontos szerepet töltött be a gazdaságban a szeszipar, a borászat, a téglagyár, a textilipar, a faipar és a zöldségfeldolgozás. 1983 december utolsó napján Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány is egyesült Zalaszentgróttal (korábban Aranyod és Tüskeszentpéter), amely 1984. január elsejétől viseli a városi címet.