Varázslatos találkozások Zalaszentbalázson

A bő másfél évtizedes hagyománynak eleget téve a falu vezetése idén is a közeli hegyhátra invitálta a helyi és környékbeli embereket, borosgazdákat és a Zalaszentbalázsról rég elszármazottakat.

– A hegyi búcsú célja már a kezdetekkor is a közösségépítés volt – mondta Hencsei Margit, a község polgármestere. – A dolgos hétköznapokban ugyanis nem mindig jut idő a szórakozásra. A Szent Orbán-szobornál tartott búcsú, amely immár a kiemelt rendezvényeink sorába nőtte ki magát, megteremti minderre a lehetőséget.

A rendezvény ezúttal is szabadtéri szentmisével kezdődött, amit Fliszár Károly főesperes-plébános celebrált.

Az Orbán-szobornál Fliszár Károly főesperes-plébános celebrálta a szentmisét. Segítője Trojkó Tamás kántor és Bogdán Bence volt

– Az Úr közelségét nemcsak a templomban, hanem mindenütt, így itt, a természetben is érezzük – fogalmazott Károly atya, aki a szertartást megelőzően lapunknak elmondta: a kezdetektől rendszeres résztvevője a hegyi búcsúnak. – Az ünnep szépsége pedig a nemes tradíción túl a találkozások varázsában rejlik – fogalmazott a lelki vezető.

A szentmise után dalos-táncos programkavalkád színesítette a búcsút. A Zalaszentbalázsi Népdalkör, a Vasasok Nótakör és a Zhafíra Hastánccsoport is színvonalas műsorral szórakoztatta a népes vendégsereget.

– Olyan jó érzés látni, hogy az egykori családi birtokunkon ilyen nagy élet van, s nem hagyta parlagon az önkormányzat azt a földet, amit annak idején szeretettel, ám kemény munkával tartottunk rendben – jegyezte meg a Szent Orbán-szobornál lévő terület korábbi tulajdonosa, Balogh Miklós és felesége, Balogh Miklósné, Mária.

A vadregényes környezet s a szórakoztató programok az ifjabb korosztályt is a hegyre csábították. Jó csalétek volt a lángos is, no meg persze az, hogy a kiskamaszokat sem figyelték árgus szemekkel szüleik.

– Már délelőtt bejártuk a hegyet – árulta el egy cserfes, tizenéves gyerekekből álló társaság egyik tagja, Varga Sára. Társai, Varga Márk és Horváth Bence elmesélték: mindig szívesen jönnek a búcsúba. Tavaly még éjjel is táncoltak a szabadtéri élőzenés bálban...

– Tele volt a pocink finomságokkal, így persze nem gyötört minket „energiahiány” – fűzték tovább a lurkók, akik az idei búcsúra sem akárhogy készültek: a papa finom szalonnájából jócskán betankoltak. Mivel most is arra „gyúrtak”, hogy a felnőttekkel csörögnek majd hajnalig...